A HVG 2023-as rangsorát vezető gimnázium végzősei közül minden harmadik külföldi egyetemet választ magának, de olyan budapesti középiskola is van, ahol az érettségizők fele más országban folytatja a tanulást. Az előző tanévben már több mint 16 ezer magyar hallgató járt külföldi egyetemre, a felvételi adatok ráadásul azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás pont a legjobb teljesítményű, legtehetségesebb diákokat veszíti el.
Újra az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium áll a HVG friss középiskolai rangsorának élén. Igaz, a verseny idén is szoros volt, a két tavalyi győztes, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium eredményei alig maradtak el a Radnótiétól. A diákok kimagaslóan teljesítenek a szövegértési és a matematikai kompetenciamérésen, kiváló eredményt érnek el az érettségin, magas felvételi pontszámot szereznek a felvételin, és szinte kivétel nélkül továbbtanulnak. Igaz, egy részük nem itthon, hanem külföldön.
A Radnótiból például minden harmadik végzős, nagyjából egyosztálynyi diák iratkozik be valamelyik külföldi egyetemre, a Fazekasból az előző tanévben 22 diák ment külföldre tanulni, az Eötvösben pedig minden ötödik érettségiző döntött így.
| A száz legjobb gimnázium |
A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből.  |
Jó néhány – a nyelveket kiemelten oktató – középiskolából ennél is többen mennek külföldre. A nyelvi-kommunikációs évvel kiegészített képzést kínáló Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból (AKG) tavaly szeptemberben például 45 végzős kezdett valamelyik külföldi egyetemen, az előző tanévben pedig 54-en jelentkeztek. Horn György, az AKG pedagógiai vezetője a HVG középiskolai kiadványának úgy fogalmazott, „ez egy nagyon nyomasztó dolog, az elmúlt hét-nyolc évnek a legrosszabb trendje, hogy elmennek a gyerekek az országból”.
„Idén hetvenketten végeztek nálunk, és közülük többen tanulnak Hollandiában, mint Magyarországon. Több mint negyvenen járnak holland egyetemre, aztán van egy nagy kör, akik más-más helyen tanulnak, Londonban, Svájcban, Franciaországban. És nem biztos, hogy össze tudok szedni húsz gyereket, akik itthon vannak. Közöttük egyébként is vannak olyanok, akik gap yearen vannak, aztán elindulnak a világba” – mondta.
Nem véletlen, hogy egyre több magyarországi iskola indít nemzetköziérettségi-programot. A kétéves, idegen nyelvű képzésen a diákok a nemzetközi érettségi vizsgára készülhetnek fel, amelyet a világ számos országában, a legjobb egyetemeken is elfogadnak. Az első ilyen intézmény a kilencvenes évek elején a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium volt, de ma már számos nemzetközi iskolában, valamint a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban és a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban is indulnak ilyen csoportok – utóbbi középiskolából az előző tanévben egyébként 26 végzős jelentkezett külföldi egyetemre.
Már több mint 16 ezer magyar diák tanul külföldön
Az Engame Akadémia által gyűjtött adatok szerint az előző tanévben tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már 16 225-en jártak valamelyik külföldi egyetemre. Összehasonlításképpen: a 2016/2017-es tanévben még csak 13 461-en, egy évvel később már 14 266-an döntöttek így, a koronavírus-járvány első hullámát követő tanévben, 2020/2021-ben pedig a 15 ezret is átlépte a számuk.
A Brexit azonban átrajzolta a nemzetközi felsőoktatási piacot, így aztán a magyar felvételizők is új célországot kerestek – és találtak. Hollandiában egy év alatt 34 százalékkal ugrott meg a magyar egyetemisták száma, már majdnem kétezren tanulnak kint. Németországban egyébként több mint 2800-an, Ausztriában 3600-an, míg Dániában 1200-an.
Persze a külföldre készülők mentőövként általában megjelölnek egy vagy több magyar egyetemet is. Nem véletlen, hogy van olyan vezető magyar egyetem, ahová az elmúlt években a felvettek 10-15 százaléka nem iratkozott be – és nem azért, mert elment a kedve a felsőoktatástól, hanem mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora tavaly több interjúban arra is rámutatott, hogy ez az „agyelszívás” legnagyobb arányban a legmagasabb, 450-460 körüli pontszámmal bekerülőket érinti.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
