A november 21-i héten szavazhatja meg a Parlament a diplomázók nyelvvizsga-követelményeinek puhításáról szóló törvényjavaslatot.
Frissítés: megszavazta a jogszabály-módosítást a parlament:
A Parlament októberi-novemberi üléstervéből kiderül, hogy várhatóan november 21-i héten lesz a zárószavazás arról a törvényjavaslatról, amely több ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt.
A legfontosabb változás, hogy a jövőben az egyetemek és főiskolák dönthetnének arról, hogy milyen nyelvi követelményeket szabnak meg, vagyis a diplomák kiadásának nem lenne „központi” feltétele a B2-es nyelvvizsga megszerzése.
György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a javaslat vitájában azt mondta, ehhez hasonló szabályozás sehol nincs az Európai Unióban, ráadásul az oklevélszerzés nyelvvizsgához kötése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az is kiderült, hogy ha a Parlament megszavazza a javaslatot, akkor azok, akik a képzésüket már befejezték, és 2021. augusztus 31-e után tettek államvizsgát, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
