November végén szavaz a Parlament a diplomások nyelvvizsga-követelményeinek enyhítéséről

A november 21-i héten szavazhatja meg a Parlament a diplomázók nyelvvizsga-követelményeinek puhításáról szóló törvényjavaslatot.

  • Eduline

Frissítés: megszavazta a jogszabály-módosítást a parlament:

A Parlament októberi-novemberi üléstervéből kiderül, hogy várhatóan november 21-i héten lesz a zárószavazás arról a törvényjavaslatról, amely több ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt.

A legfontosabb változás, hogy a jövőben az egyetemek és főiskolák dönthetnének arról, hogy milyen nyelvi követelményeket szabnak meg, vagyis a diplomák kiadásának nem lenne „központi” feltétele a B2-es nyelvvizsga megszerzése.

György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a javaslat vitájában azt mondta, ehhez hasonló szabályozás sehol nincs az Európai Unióban, ráadásul az oklevélszerzés nyelvvizsgához kötése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az is kiderült, hogy ha a Parlament megszavazza a javaslatot, akkor azok, akik a képzésüket már befejezték, és 2021. augusztus 31-e után tettek államvizsgát, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.