Jön a nyelvvizsga-amnesztia: ma szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról

Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.

  • Szabó Fruzsina

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:

„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga” – ez a rövid mondat is bekerül majd a felsőoktatási törvénybe, ha szerdán a parlament is rábólint a jogszabály módosítására.

Eddig a törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: a záróvizsga mellett az alapszakokon legalább egy B2-es – vagyis középfokú – komplex nyelvvizsgára volt szükség ahhoz, hogy a végzett hallgatók megkapják a diplomájukat.

Ez mit jelent? Nem fognak nyelvet oktatni az egyetemeken?

De fognak. A módosításban az áll, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak „gondoskodniuk kell” a szaknyelv oktatásáról. „A (felsőoktatási intézmény) a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést” – emelik ki.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek és főiskolák akár úgy is dönthetnek, hogy bár a diploma kiadásának nem feltétele a nyelvvizsga megszerzése, a tantervnek része lesz valamilyen nyelvi mérés - vagy akár kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését is.

Mi lesz azokkal, akik már végeztek?

Túl sok exhallgatót nem érint a változás, a kormány ugyanis – a koronavírus-járványra hivatkozva – 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ráadásul nemcsak azok kapták meg a diplomájukat, akik ebben a két évben végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, hanem azok is, akiknek a diplomájuk valamikor korábban „ragadt benn” az egyetemen. A felsőoktatási államtitkárság szerint körülbelül 140 ezer oklevelet adtak ki.

A mostani jogszabályváltozással viszont azok is jól járnak, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat. György László néhány hete – még felsőoktatási államtitkárként – beszélt arról a parlamentben, hogy ha elfogadják a jogszabályt, ők is megkaphatják az oklevelüket.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.