Az elmúlt hónapokban 65 300-an nyelvvizsgáztak angolból, németből, franciából és a többi nyelvből. De vajon melyek voltak a legnépszerűbb idegen nyelvek?
Tavaly 67 ezren, vagyis többen vizsgáztak angol nyelvből, mint ahányan idén összesen. Angolból 2013-tól 2019-ig átlagosan 88-90 ezren tettek nyelvvizsgát, idén eddig 52 ezren vizsgáztak sikeresen. Persze még így is ez a legnépszerűbb idegen nyelv a nyelvtanulók körében - derül ki az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikáiból.
Az angoltól jóval lemaradva, a második helyen 9988 fővel a német áll, ezt egyébként az iskolákban és a gimnáziumban tanulók közül is sokan választják az angol után második idegen nyelvként.
Még kevesebben vannak, akik a spanyolt, franciát vagy olaszt tanulnak, a német után mégis ezek voltak a legnépszerűbb nyelvek 2022-ben. Spanyolból 666, franciából 602, olaszból pedig mindössze 531 fő vizsgázott, lováriból és oroszból pedig kevesebb mint háromszázan.
Vannak azonban olyan nyelvek is, melyekből az egész országban mindössze 20-30 vagy még ennél is kevesebb nyelvtanuló vizsgázott. Finnből például mindössze tízen, dánból hatan, kínai nyelvből pedig csak öt fő tett sikeres nyelvvizsgát, lengyelből pedig 2020 óta senki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
