Hamarosan indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi, lassan kezdődik az érettségi jelentkezési időszaka is - vagyis minden felvételizőnek el kell kezdenie a taktikázást a pontokkal. Mutatjuk, mikor éri meg emelt szintű nyelvi érettségit tenni, és mikor éri meg inkább a nyelvvizsga.
Arról már sokszor írtunk, hogy egy átalakul a felvételi jövőre - bár a hivatalos tájékoztató még nem jelent meg, azt már most lehet tudni, hogy az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a "központi" minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak.
Így aztán most is fontos a kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.
Mennyit ér a nyelvtudás?
A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et szerezhettek meg nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.
Ha emelt szinten érettségiztek, 50 többletpontot kaphattok, ha teljesítitek a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsgátok beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredményetek). Ha idegen nyelvből választjátok az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsgátok eredménye
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. De itt jön a csavar a történetben: bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát "ér", csak 50 pluszpontot kaptok majd.
Nagyon fontos ugyanis, hogy ha egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, azt csak az egyikért, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.
Akkor melyik éri meg jobban?
Erre nincs egzakt válasz. Előszöris azt kell megnéznetek, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba - itt a lista -, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.
Ha azon agyaltok, emelt szint legyen vagy nyelvvizsga, akkor azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
