Hány többletpontot érnek a középfokú és felsőfokú nyelvvizsgák a 2023-as felvételin? Mutatjuk

Már csak pár hét és kezdődik az általános felvételi a 2023 szeptemberében induló egyetemi képzésekre. Bár idén sok minden változik a jelentkezés menetében, a nyelvtudás még mindig extra pontokat ér. Mutatjuk, mennyit.

  • Székács Linda

A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően 2023-tól az egyetemek több szempontból is szabad kezet kapnak abban a döntésben, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre. Változik az érettségi követelmény, több helyen megszűnik az emelt érettségi kötelezettsége, és nem lesz központi minimumponthatár.

28 pont a középfokú, B2-es nyelvvizsgáért

Ugyan az idei felvételi tájékoztató egyelőre még nem jelent meg, a jelenleg is hatályos kormányrendelet alapján az államilag elismert középfokú, komplex típusú nyelvvizsgáért, vagy az azzal egyenértékű emelt szintű érettségiért 2023-ban is 28 pont jár majd.

40 pont a felsőfokú, C1-es nyelvvizsgáért

Amennyiben a középfokú tanulmányaitok során nem csak egy, hanem két- vagy akár több nyelvből is középfokú nyelvvizsgát sikerül tennetek, azért összesen 40 extra pontot kaphattok, de ugyanennyi jár abban az esetben is, ha egy nyelvből C1 szintű, vagyis felsőfokú, álamilag elismert komplex vizsgával rendelkeztek.

Ráadásul, ha ezeket a bizonyítványokat 2006 után szereztétek, automatikusan fel is kerülnek az E-felvételi rendszerébe.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.