Már csak pár hét és kezdődik az általános felvételi a 2023 szeptemberében induló egyetemi képzésekre. Bár idén sok minden változik a jelentkezés menetében, a nyelvtudás még mindig extra pontokat ér. Mutatjuk, mennyit.
A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően 2023-tól az egyetemek több szempontból is szabad kezet kapnak abban a döntésben, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre. Változik az érettségi követelmény, több helyen megszűnik az emelt érettségi kötelezettsége, és nem lesz központi minimumponthatár.
28 pont a középfokú, B2-es nyelvvizsgáért
Ugyan az idei felvételi tájékoztató egyelőre még nem jelent meg, a jelenleg is hatályos kormányrendelet alapján az államilag elismert középfokú, komplex típusú nyelvvizsgáért, vagy az azzal egyenértékű emelt szintű érettségiért 2023-ban is 28 pont jár majd.
40 pont a felsőfokú, C1-es nyelvvizsgáért
Amennyiben a középfokú tanulmányaitok során nem csak egy, hanem két- vagy akár több nyelvből is középfokú nyelvvizsgát sikerül tennetek, azért összesen 40 extra pontot kaphattok, de ugyanennyi jár abban az esetben is, ha egy nyelvből C1 szintű, vagyis felsőfokú, álamilag elismert komplex vizsgával rendelkeztek.
Ráadásul, ha ezeket a bizonyítványokat 2006 után szereztétek, automatikusan fel is kerülnek az E-felvételi rendszerébe.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
