Itt a teljes lista: megvan, hol kell és hol nem kell majd emelt szintű érettségi 2023-ban a felvételihez

Elindult a keresztféléves felvételi ezzel együtt megszületett az a dokumentum is, amiből már a 2023-as általános felvételi eljárásban induló szakok követelményi is kiderülnek. Mutatjuk, hol kell és hol nem kell emelt szintű vizsga.

  • Csik Veronika

Az alábbi táblázatban azt nézhetitek meg, ha egy adott intézményben, szakon a jelentkezéshez és a pontszámításhoz az érintett egyetem úgy döntött, elég a meghatározott érettségi tárgyakból középszintű érettségivel rendelkezni – írja a Felvi.

Az emelt szintű érettségikről vagy azok elengedéséről az intézmények egymástól függetlenül döntöttek, így előfordulhat olyan eset is, hogy egy szakon az egyik intézményben kell, a másikban nem kell emelt szintű érettségi.

Itt nézhetitek meg a listát, amiben az összes szak szerepel, ahova nem kell majd emelt szintű vizsga (mivel a dokumentum többoldalas, eltarthat egy kis időbe, míg betölt):

 

Ha a listában nem szerepel az általatok választott egyetemi szak, az azt jelenti, hogy maradtak az "eredeti" szabályok, azaz az emelt szintű érettségi követelmény egy vagy két tárgyból - ezeket itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.