Egy hónapja van jelentkezni a februárban induló egyetemi képzésekre mindenkinek, aki keresztfélévben szeretne továbbtanulni. Mutatjuk, mik voltak a legnépszerűbb szakok 2021-ben.
Október 15-én indult el az idei keresztféléves felvételi, és november 15-ig lehet jelentkezni a meghirdetett képzésekre. Az egyetemeken nappali és levelező képzések közül is választhattok, azt viszont fontos tudnotok, hogy a keresztféléves felvételin jóval kevesebb szak érhető el, mint a "rendes" felvételi alatt. A legtöbb képzés önköltséges formában indul, csupán néhány szakot indítanak államilag támogatott formában.
A pontszámítási szabályokról itt olvashattok bővebben, a legfontosabb teendőket pedig itt nézhetitek meg.
De mik voltak a legnépszerűbb szakok egy éve a keresztféléves felvételiben?
A legnépszerűbb 5 alap és osztatlan szak:
A legnépszerűbb 5 mesterszak:
A meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
