A 2022/2023-as őszi félévben abszolvált, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóknak is kiadja a diplomát a sikeres záróvizsga után a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Többször írtunk már arról, hogy a felsőoktatási törvény módosítása törli a diploma kiadásának feltételei közül a nyelvvizsgát – ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát.
A jogszabály módosítása egyben azt is jelenti, hogy a 2021. augusztus 30-e után záróvizsgázott hallgatók nyelvvizsga nélkül is átvehetik a diplomájukat – ezért emlegetjük a döntést újabb nyelvvizsga-amnesztiaként. Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke az Eduline-nak arról beszélt: az intézményeknek van jogszabályi lehetőségük arra, hogy a 2023. február 1. előtt államvizsgázók számára valamilyen nyelvi - de nem nyelvvizsga- - követelményt támasszanak, de "alapesetben" a keresztfélévben államvizsgázó egyetemistákra is érvényes az a könnyítés, amely alapján a 2022 nyarán végzettek nyelvvizsga nélkül is megkaphatják a diplomájukat.
A karácsony előtti napokban az egyetemek elkezdték közzétenni tájékoztatóikat. A Szegedi Tudományegyetem azt írja, a már végzett hallgatóknak harminc napon belül kiállítják a diplomát, méghozzá külön kérelem nélkül. Ez azt jelenti, hogy január második felében már mindenki átveheti az oklevelét, a harminc napot ugyanis december 20-tól, a jogszabály hatályba lépésétől számolják.
Kiemelik azt is: a 2022/2023-as őszi félév végéig abszolvált, és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatókra is ez a szabály vonatkozik. Nekik a diplomát a sikeres záróvizsgától számított harminc napon belül állítják ki.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
