Itt vannak a részletek: kik kapják meg a diplomájukat nyelvvizsga nélkül?

Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.

  • Eduline

Mit jelent ez pontosan?

Eddig például az alapszakos diploma átvételéhez legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát be kellett mutatni, de számos képzésen ennél szigorúbb szabályokat szabtak. A felsőoktatási törvény módosítása alapján ezentúl nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyáltalán nem kell majd nyelvet tanulni a felsőoktatásban, de a jogszabály alapján úgy tűnik, elsősorban szaknyelvet tanítanak majd.

A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését

- áll a jogszabályban.

Kik kapják meg most a nyelvvizsgájukat?

A felsőoktatási törvény módosítását nyelvvizsga-amnesztiaként emlegetjük - nem véletlenül. Azok a volt hallgatók, akik 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgáztak, de nem volt nyelvvizsgájuk, most nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.

És mi lesz azokkal, akik még nem záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk?

Sok olvasónk tette fel ezt a kérdést. A januárban államvizsgázókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvvizsga-amnesztia, a felsőoktatási intézmények fognak dönteni arról, hogy a tantervben meghatároz-e „idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy másnyelvtudásmérést”. Vagyis érdemes a saját egyetemeteken, főiskolátokon érdeklődni arról, rátok milyen szabályok vonatkoznak majd.

Az új követelmény azonban nem lehet szigorúbb, mint az eddigi, központilag meghatározott feltétel. Vagyis ahol eddig csak egy B2-es nyelvvizsgát kértek a diplomázóktól, ezután sem kérhetnek több vagy magasabb szintű nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.