Itt vannak a részletek: kik kapják meg a diplomájukat nyelvvizsga nélkül?

Szerda este megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek legfontosabb eleme, hogy a diplomák kiadásának ezentúl nem lesz feltétele a nyelvvizsga megszerzése.

  • Eduline

Mit jelent ez pontosan?

Eddig például az alapszakos diploma átvételéhez legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát be kellett mutatni, de számos képzésen ennél szigorúbb szabályokat szabtak. A felsőoktatási törvény módosítása alapján ezentúl nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a nyelvvizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben egyáltalán nem kell majd nyelvet tanulni a felsőoktatásban, de a jogszabály alapján úgy tűnik, elsősorban szaknyelvet tanítanak majd.

A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését

- áll a jogszabályban.

Kik kapják meg most a nyelvvizsgájukat?

A felsőoktatási törvény módosítását nyelvvizsga-amnesztiaként emlegetjük - nem véletlenül. Azok a volt hallgatók, akik 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgáztak, de nem volt nyelvvizsgájuk, most nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat.

És mi lesz azokkal, akik még nem záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk?

Sok olvasónk tette fel ezt a kérdést. A januárban államvizsgázókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvvizsga-amnesztia, a felsőoktatási intézmények fognak dönteni arról, hogy a tantervben meghatároz-e „idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy másnyelvtudásmérést”. Vagyis érdemes a saját egyetemeteken, főiskolátokon érdeklődni arról, rátok milyen szabályok vonatkoznak majd.

Az új követelmény azonban nem lehet szigorúbb, mint az eddigi, központilag meghatározott feltétel. Vagyis ahol eddig csak egy B2-es nyelvvizsgát kértek a diplomázóktól, ezután sem kérhetnek több vagy magasabb szintű nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.