Itt a döntés: megszavazták a nyelvvizsga-amnesztiát, enyhítettek a diplomák kiadásának feltételein

Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.

  • Szabó Fruzsina

A jogszabály alapján a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése. Eddig a felsőoktatási törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: alapszakos diplomát csak az szerezhetett, aki a záróvizsgán átment, és legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát is szerzett.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hallgatók nem tanulnak majd idegen nyelveket, a törvény ugyanis előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk. Sőt: akár úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.

A döntéssel jól járnak azok az exhallgatók, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát, így eddig nem vehették át a diplomájukat. Ők most megkapják az oklevelüket.

Egyetemi címet kapott az egyik főiskola, jönnek a mikrotanúsítványok

A felsőoktatási törvény módosítása más elemeket is tartalmaz: alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább februártól a budapesti Gábor Dénes Főiskola - Gábor Dénes Egyetem néven.

Szintén fontos változás, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak ún. mikrotanúsítványt a hallgatóknak, amellyel ők - akár a későbbi munkavállaláskor - bizonyíthatják, hogy különböző ismereteket, képességek birtokában vannak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.