Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
A TISZA-kormány oktatáspolitikai vállalásainak egyik központi eleme volt, hogy az ágazatot érintő döntéseket a korábbinál szélesebb körű szakmai egyeztetések előzzék meg, és a minisztérium partnerként tekintsen az oktatás szereplőire. Ennek jegyében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban több, a köz- és szakképzést érintő jogszabálytervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott.
Az első oktatást érintő társadalmi egyeztetés a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók 2026-os béremeléséhez kapcsolódott. A minisztérium tervezete szerint a januárban már végrehajtott 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal kellett volna kiegészíteni annak érdekében, hogy a pedagógusbérek továbbra is elérjék a diplomás átlagkereset 80 százalékát. Ezt Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalta.
A tervezet alapján a korrekció visszamenőleg, 2026. január 1-jétől lépett volna hatályba, így az érintettek egy összegben is megkaphatták volna az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet. A módosítás a köznevelés mellett a szakképzésben dolgozó oktatókat is érintette. A minisztérium hangsúlyozta: nem új béremelési programról, hanem a korábban vállalt bérszint teljesítéséhez szükséges korrekcióról van szó.
A második jelentős társadalmi egyeztetés a 2026/2027-es köznevelési tanév rendjéről szólt. A rendelettervezet meghatározta a tanév kezdetének és végének időpontját, az őszi, téli és tavaszi szünetek rendjét, az érettségi vizsgák, a központi felvételi, az általános iskolai beiratkozás és az országos kompetenciamérések időpontjait is.
A tervezet egyik fontos újdonsága volt, hogy az érettségi írásbeli vizsgák idején a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán digitális munkarendben szerveznék meg az oktatást. Emellett a dokumentum az első és második évfolyamos tanulók alapkészség-felmérésének szabályait is tartalmazta.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A minisztérium egy kevésbé látványos, de az állami képzési rendszer működését érintő módosítást is társadalmi egyeztetésre bocsátott.
A kormányrendelet módosításának célja a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése volt. A jelenlegi szabályozás szerint 2026. július 1-jétől az állami tulajdonú gazdasági társaságok munkavállalóinak digitális képzéseit egy központosított rendszerben kellett volna biztosítani.
A minisztérium indoklása szerint ugyanakkor indokolt felülvizsgálni a központosított rendszer működését, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepét a képzések szervezésében. Ennek első lépéseként azt javasolták, hogy a még hatályba sem lépett szabály végül ne lépjen életbe.
Az első három hónap legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetése a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt. A minisztérium célja a tankerületi fenntartású iskolák szervezeti és szakmai autonómiájának növelése, az intézményvezetők jogköreinek bővítése, illetve a köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása volt.
A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.
A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.
Külön társadalmi egyeztetés indult a 2026/2027-es szakképzési tanév rendjéről is. A tervezet meghatározta a tanév kezdetének és végének időpontját, az évközi szünetek rendjét, az első félév lezárását, valamint a szakmai vizsgák időpontjait.
A dokumentum szerint a szakképzési tanév 178 tanítási napos lenne, vagyis egy nappal rövidebb az előző évinél, és a köznevelési tanévhez képest néhány nappal korábban érne véget. A technikumok végzős évfolyamain az április végi tanévzárás után a közismereti tantárgyakra fordított időt teljes egészében az érettségi vizsgákra való felkészülésre kellene fordítani.
Bár a minisztérium az elmúlt három hónapban több oktatási jogszabálytervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott, a szakmai szervezetek szerint ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valódi szakmai párbeszéd zajlik.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési törvény módosításáról szóló tervezet kapcsán azt közölte: üdvözlik, hogy ismét lehetőség nyílik társadalmi egyeztetésre, ugyanakkor hiányolják, hogy a jogszabályok előkészítése során nem vonták be érdemben a szakszervezeteket. Álláspontjuk szerint a szakmai szervezeteknek már a tervezetek kidolgozásának korai szakaszában lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy részt vegyenek az egyeztetésekben, ne csak a már elkészült szövegeket véleményezhessék.
Az elmúlt időszak oktatási intézkedései közül ugyanakkor kétségkívül a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) egy évre szóló felfüggesztése váltotta ki a legnagyobb visszhangot. A döntés azonban nem társadalmi egyeztetés eredményeként született meg: a törvényjavaslatot Kapronczai Balázs oktatási államtitkár és Müller Anna országgyűlési képviselő önálló képviselői indítványként nyújtotta be a parlamentnek. Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer túlzott adminisztrációs terhet rótt az iskolákra, miközben nem biztosított érdemi szakmai visszajelzést a pedagógusoknak. A jogszabály egy tanévre felfüggesztette a teljesítményértékelést, miközben a kormány egy új, a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozandó értékelési rendszer előkészítését ígérte.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
