Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
A TISZA-kormány oktatáspolitikai vállalásainak egyik központi eleme volt, hogy az ágazatot érintő döntéseket a korábbinál szélesebb körű szakmai egyeztetések előzzék meg, és a minisztérium partnerként tekintsen az oktatás szereplőire. Ennek jegyében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban több, a köz- és szakképzést érintő jogszabálytervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott.
Az első oktatást érintő társadalmi egyeztetés a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók 2026-os béremeléséhez kapcsolódott. A minisztérium tervezete szerint a januárban már végrehajtott 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal kellett volna kiegészíteni annak érdekében, hogy a pedagógusbérek továbbra is elérjék a diplomás átlagkereset 80 százalékát. Ezt Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalta.
A tervezet alapján a korrekció visszamenőleg, 2026. január 1-jétől lépett volna hatályba, így az érintettek egy összegben is megkaphatták volna az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet. A módosítás a köznevelés mellett a szakképzésben dolgozó oktatókat is érintette. A minisztérium hangsúlyozta: nem új béremelési programról, hanem a korábban vállalt bérszint teljesítéséhez szükséges korrekcióról van szó.
A második jelentős társadalmi egyeztetés a 2026/2027-es köznevelési tanév rendjéről szólt. A rendelettervezet meghatározta a tanév kezdetének és végének időpontját, az őszi, téli és tavaszi szünetek rendjét, az érettségi vizsgák, a központi felvételi, az általános iskolai beiratkozás és az országos kompetenciamérések időpontjait is.
A tervezet egyik fontos újdonsága volt, hogy az érettségi írásbeli vizsgák idején a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán digitális munkarendben szerveznék meg az oktatást. Emellett a dokumentum az első és második évfolyamos tanulók alapkészség-felmérésének szabályait is tartalmazta.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A minisztérium egy kevésbé látványos, de az állami képzési rendszer működését érintő módosítást is társadalmi egyeztetésre bocsátott.
A kormányrendelet módosításának célja a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése volt. A jelenlegi szabályozás szerint 2026. július 1-jétől az állami tulajdonú gazdasági társaságok munkavállalóinak digitális képzéseit egy központosított rendszerben kellett volna biztosítani.
A minisztérium indoklása szerint ugyanakkor indokolt felülvizsgálni a központosított rendszer működését, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepét a képzések szervezésében. Ennek első lépéseként azt javasolták, hogy a még hatályba sem lépett szabály végül ne lépjen életbe.
Az első három hónap legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetése a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt. A minisztérium célja a tankerületi fenntartású iskolák szervezeti és szakmai autonómiájának növelése, az intézményvezetők jogköreinek bővítése, illetve a köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása volt.
A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.
A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.
Külön társadalmi egyeztetés indult a 2026/2027-es szakképzési tanév rendjéről is. A tervezet meghatározta a tanév kezdetének és végének időpontját, az évközi szünetek rendjét, az első félév lezárását, valamint a szakmai vizsgák időpontjait.
A dokumentum szerint a szakképzési tanév 178 tanítási napos lenne, vagyis egy nappal rövidebb az előző évinél, és a köznevelési tanévhez képest néhány nappal korábban érne véget. A technikumok végzős évfolyamain az április végi tanévzárás után a közismereti tantárgyakra fordított időt teljes egészében az érettségi vizsgákra való felkészülésre kellene fordítani.
Bár a minisztérium az elmúlt három hónapban több oktatási jogszabálytervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott, a szakmai szervezetek szerint ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valódi szakmai párbeszéd zajlik.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési törvény módosításáról szóló tervezet kapcsán azt közölte: üdvözlik, hogy ismét lehetőség nyílik társadalmi egyeztetésre, ugyanakkor hiányolják, hogy a jogszabályok előkészítése során nem vonták be érdemben a szakszervezeteket. Álláspontjuk szerint a szakmai szervezeteknek már a tervezetek kidolgozásának korai szakaszában lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy részt vegyenek az egyeztetésekben, ne csak a már elkészült szövegeket véleményezhessék.
Az elmúlt időszak oktatási intézkedései közül ugyanakkor kétségkívül a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) egy évre szóló felfüggesztése váltotta ki a legnagyobb visszhangot. A döntés azonban nem társadalmi egyeztetés eredményeként született meg: a törvényjavaslatot Kapronczai Balázs oktatási államtitkár és Müller Anna országgyűlési képviselő önálló képviselői indítványként nyújtotta be a parlamentnek. Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer túlzott adminisztrációs terhet rótt az iskolákra, miközben nem biztosított érdemi szakmai visszajelzést a pedagógusoknak. A jogszabály egy tanévre felfüggesztette a teljesítményértékelést, miközben a kormány egy új, a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozandó értékelési rendszer előkészítését ígérte.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
