A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS-os munkavállalók bérét nem emelik meg. A szakszervezet összefoglalta, miért van értelme már a rövid sztrájknak is.
A PDSZ március 30-ára, reggel 8 és 10 óra között hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot. A cél a köznevelésben dolgozó NOKS- (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) és egyéb munkavállalók bérrendezése. A sztrájk részleteiről ebben a cikkben írtunk korábban.
„Nem azért, mert két óra megállítja a rendszert, hanem azért, mert láthatóvá teszi, hányan vagyunk” – kezdte a PDSZ a Facebook-oldalán közzétett posztban. Hozzátették, hogy körülbelül 67 ezer NOKS- és egyéb munkakörben dolgozó van. „Az látszik majd, hogy közülük hányan állnak ki magukért.”
A PDSZ szerint a kétórás sztrájk sokak számára vállalható első lépés, ami egyszerre, országosan történik, megmutatja a valós létszámot és biztonságosan megszervezhető. Azzal folytatták, hogy ha sokan sztrájkolnak ebben a két órában, akkor van mire építeni a következő lépést.
A kérdés nem az, hogy elég-e két óra, hanem az, hogy hányan veszünk részt benne
– zárták a posztot.
Frissítés: csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
