PDSZ: Miért van értelme egy 2 órás sztrájknak?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS-os munkavállalók bérét nem emelik meg. A szakszervezet összefoglalta, miért van értelme már a rövid sztrájknak is.

A PDSZ március 30-ára, reggel 8 és 10 óra között hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot. A cél a köznevelésben dolgozó NOKS- (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) és egyéb munkavállalók bérrendezése. A sztrájk részleteiről ebben a cikkben írtunk korábban.

Korábbi cikkeink a témában
Március 30-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a nevelést-oktatást segítők
Véget ért a NOKS-os dolgozók bértárgyalása: „Bekövetkezett a legrosszabb”
NOKS-dolgozók béremelése: elkezdődött a következő tárgyalás
NOKS-dolgozók béremelése: ma folytatódnak a sztrájktárgyalások
„Több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, mégis sokan közülük a bérminimum körül keresnek”
Egyre több iskolai és óvodai NOKS-dolgozó, pedagógus tűzi ki a fekete szívet
Bár együttműködő volt a kormány, a NOKS-dolgozók béremelésére egyelőre „nem lesz fedezet”
NOKS-dolgozók fizetésemelése: „igazából politikai döntés kérdése, hogy ezt a pénzt megadják-e”
Megvan a dátum, mikor egyeztet a PDSZ a NOKS-dolgozók bérrendezéséről
Válaszolt a Belügyminisztérium a PDSZ-nek, elindulhat az egyeztetés a bérekről
NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Továbbra sem éri el a pedagógusok bére az európai átlagot: a szakértők szerint az új bérezés nem emelte a szakma presztízsét

Miért van értelme a kétórás sztrájknak?

„Nem azért, mert két óra megállítja a rendszert, hanem azért, mert láthatóvá teszi, hányan vagyunk” – kezdte a PDSZ a Facebook-oldalán közzétett posztban. Hozzátették, hogy körülbelül 67 ezer NOKS- és egyéb munkakörben dolgozó van. „Az látszik majd, hogy közülük hányan állnak ki magukért.”

A PDSZ szerint a kétórás sztrájk sokak számára vállalható első lépés, ami egyszerre, országosan történik, megmutatja a valós létszámot és biztonságosan megszervezhető. Azzal folytatták, hogy ha sokan sztrájkolnak ebben a két órában, akkor van mire építeni a következő lépést.

A kérdés nem az, hogy elég-e két óra, hanem az, hogy hányan veszünk részt benne

– zárták a posztot.

Frissítés: csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.