Világszerte március 14-én ünneplik a nemzetközi π-napot. A dátum nem véletlen: a π (pi) a matematika egyik legismertebb állandója, amely a kör kerületének és átmérőjének arányát jelenti, értéke pedig körülbelül 3,14159 – vagyis a dátum (3.14) a szám első jegyeire utal.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a matematika jelentőségére, és megmutassa, hogy a számok világa nemcsak a tankönyvekben létezik: a mindennapi élet számos területén jelen van.
Matek az utcán
Debrecen belvárosában idén a járókelők is találkozhattak a matematika játékos oldalával. A Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gimnazistái logikai feladványokkal és matematikai kérdésekkel szólították meg az embereket - derült ki a szerkesztőségünknek küldött sajtóanyagból.
Az akcióval a diákok a Bolyai János Matematikai Társulat „Matek az utcán” kezdeményezéséhez csatlakoztak, amelynek célja, hogy közelebb hozza a matematikát a nagyközönséghez, és megmutassa, hogy a logikus gondolkodás bárki számára izgalmas lehet.
A járókelők például ilyen kérdésekkel találkozhattak: „Egy tóban minden nap megduplázódik a tavirózsák száma. A 30. napon teljesen betelik a tó. Mikor volt félig?”
Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor megszólalásai is előkerültek már a Németh Hanna videóiban, ő mégsem tartja magát politikai tartalomgyártónak. Németh Hanna szerint ő csak matematikai feladatokat old meg – a célja pedig az, hogy az emberek megtanuljanak önállóan, kritikusan gondolkodni.
Miért csökken az érdeklődés a matematika iránt?
A matematikát sok diák nehéznek érzi, és az érdeklődés az évek során gyakran csökken. A világ egyik legnagyobb oktatási felmérése, a TIMSS kutatás is erre hívja fel a figyelmet.
A 64 ország 650 ezer diákjának részvételével készült vizsgálat szerint 2019-ben a negyedikesek 20 százaléka mondta azt, hogy nem szereti a matematikát. Amikor ez az évfolyam négy évvel később, 2023-ban már nyolcadikos volt, a diákok közel fele nyilatkozott ugyanígy.
Egy 2024-es, amerikai középiskolások körében végzett felmérés hasonló eredményt mutatott: a diákok fele azt mondta, hogy nem érdekli a matematika.
„A matematika sokszor akkor válik nehézzé a diákok számára, amikor rájönnek, hogy egy feladat megoldásához már nem elég egy egyszerű séma, hanem ötlet és kreativitás kell” – mondja Dr. Tóth Anna, a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium matematika-kémia szakos tanára és a természettudományi munkaközösség vezetője.
A szakember szerint ugyanakkor azok a diákok maradnak motiváltak, akik értik az összefüggéseket, bíznak a saját tudásukban, és látják, hogy a matematika a mindennapi életben is hasznos.
YouTube és TikTok is segíthet
A tanárok ezért egyre gyakrabban próbálnak olyan módszereket használni, amelyek közelebb állnak a diákok mindennapjaihoz. A Svetits gimnáziumban például hétköznapi példákat, videókat és online tartalmakat is bevisznek a matematikaórákra.
A YouTube-on például a The Maths Guy nevű brit matematikatanár több tízezer feliratkozót gyűjtött oktatóvideóival, míg a magyar Hanna – I love matek & montessori oldalt a Facebookon több mint 123 ezren, a TikTokon pedig több mint 56 ezren követik.
„A gyerekek figyelmét ma már sokszor olyan platformokon lehet megfogni, mint a YouTube vagy a TikTok. Ezeken rengeteg jó matematikai tartalom található, amelyeket az órákon is fel lehet használni” – mondta a tanár.
A tapasztalatok szerint ez működik: a gimnáziumban évről évre többen választják matematikából az emelt szintű érettségit. A végzősök közül pedig egyre többen jelentkeznek olyan egyetemi képzésekre – például gazdasági, mérnöki, informatikai vagy egészségtudományi szakokra –, ahol erős matematikai és természettudományos alapokra van szükség.
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.