Kimutatták, hogy minél idősebbek a diákok, annál kevésbé érdekli őket a matematika. A nemzetközi π-nap pedig éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a matek játékos, kreatív és izgalmas is lehet.
Világszerte március 14-én ünneplik a nemzetközi π-napot. A dátum nem véletlen: a π (pi) a matematika egyik legismertebb állandója, amely a kör kerületének és átmérőjének arányát jelenti, értéke pedig körülbelül 3,14159 – vagyis a dátum (3.14) a szám első jegyeire utal.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a matematika jelentőségére, és megmutassa, hogy a számok világa nemcsak a tankönyvekben létezik: a mindennapi élet számos területén jelen van.
Debrecen belvárosában idén a járókelők is találkozhattak a matematika játékos oldalával. A Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gimnazistái logikai feladványokkal és matematikai kérdésekkel szólították meg az embereket - derült ki a szerkesztőségünknek küldött sajtóanyagból.
Az akcióval a diákok a Bolyai János Matematikai Társulat „Matek az utcán” kezdeményezéséhez csatlakoztak, amelynek célja, hogy közelebb hozza a matematikát a nagyközönséghez, és megmutassa, hogy a logikus gondolkodás bárki számára izgalmas lehet.
A járókelők például ilyen kérdésekkel találkozhattak: „Egy tóban minden nap megduplázódik a tavirózsák száma. A 30. napon teljesen betelik a tó. Mikor volt félig?”
Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor megszólalásai is előkerültek már a Németh Hanna videóiban, ő mégsem tartja magát politikai tartalomgyártónak. Németh Hanna szerint ő csak matematikai feladatokat old meg – a célja pedig az, hogy az emberek megtanuljanak önállóan, kritikusan gondolkodni.
A matematikát sok diák nehéznek érzi, és az érdeklődés az évek során gyakran csökken. A világ egyik legnagyobb oktatási felmérése, a TIMSS kutatás is erre hívja fel a figyelmet.
A 64 ország 650 ezer diákjának részvételével készült vizsgálat szerint 2019-ben a negyedikesek 20 százaléka mondta azt, hogy nem szereti a matematikát. Amikor ez az évfolyam négy évvel később, 2023-ban már nyolcadikos volt, a diákok közel fele nyilatkozott ugyanígy.
Egy 2024-es, amerikai középiskolások körében végzett felmérés hasonló eredményt mutatott: a diákok fele azt mondta, hogy nem érdekli a matematika.
„A matematika sokszor akkor válik nehézzé a diákok számára, amikor rájönnek, hogy egy feladat megoldásához már nem elég egy egyszerű séma, hanem ötlet és kreativitás kell” – mondja Dr. Tóth Anna, a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium matematika-kémia szakos tanára és a természettudományi munkaközösség vezetője.
A szakember szerint ugyanakkor azok a diákok maradnak motiváltak, akik értik az összefüggéseket, bíznak a saját tudásukban, és látják, hogy a matematika a mindennapi életben is hasznos.
A tanárok ezért egyre gyakrabban próbálnak olyan módszereket használni, amelyek közelebb állnak a diákok mindennapjaihoz. A Svetits gimnáziumban például hétköznapi példákat, videókat és online tartalmakat is bevisznek a matematikaórákra.
A YouTube-on például a The Maths Guy nevű brit matematikatanár több tízezer feliratkozót gyűjtött oktatóvideóival, míg a magyar Hanna – I love matek & montessori oldalt a Facebookon több mint 123 ezren, a TikTokon pedig több mint 56 ezren követik.
„A gyerekek figyelmét ma már sokszor olyan platformokon lehet megfogni, mint a YouTube vagy a TikTok. Ezeken rengeteg jó matematikai tartalom található, amelyeket az órákon is fel lehet használni” – mondta a tanár.
A tapasztalatok szerint ez működik: a gimnáziumban évről évre többen választják matematikából az emelt szintű érettségit. A végzősök közül pedig egyre többen jelentkeznek olyan egyetemi képzésekre – például gazdasági, mérnöki, informatikai vagy egészségtudományi szakokra –, ahol erős matematikai és természettudományos alapokra van szükség.
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
