Kimutatták, hogy minél idősebbek a diákok, annál kevésbé érdekli őket a matematika. A nemzetközi π-nap pedig éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a matek játékos, kreatív és izgalmas is lehet.
Világszerte március 14-én ünneplik a nemzetközi π-napot. A dátum nem véletlen: a π (pi) a matematika egyik legismertebb állandója, amely a kör kerületének és átmérőjének arányát jelenti, értéke pedig körülbelül 3,14159 – vagyis a dátum (3.14) a szám első jegyeire utal.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a matematika jelentőségére, és megmutassa, hogy a számok világa nemcsak a tankönyvekben létezik: a mindennapi élet számos területén jelen van.
Debrecen belvárosában idén a járókelők is találkozhattak a matematika játékos oldalával. A Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gimnazistái logikai feladványokkal és matematikai kérdésekkel szólították meg az embereket - derült ki a szerkesztőségünknek küldött sajtóanyagból.
Az akcióval a diákok a Bolyai János Matematikai Társulat „Matek az utcán” kezdeményezéséhez csatlakoztak, amelynek célja, hogy közelebb hozza a matematikát a nagyközönséghez, és megmutassa, hogy a logikus gondolkodás bárki számára izgalmas lehet.
A járókelők például ilyen kérdésekkel találkozhattak: „Egy tóban minden nap megduplázódik a tavirózsák száma. A 30. napon teljesen betelik a tó. Mikor volt félig?”
Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor megszólalásai is előkerültek már a Németh Hanna videóiban, ő mégsem tartja magát politikai tartalomgyártónak. Németh Hanna szerint ő csak matematikai feladatokat old meg – a célja pedig az, hogy az emberek megtanuljanak önállóan, kritikusan gondolkodni.
A matematikát sok diák nehéznek érzi, és az érdeklődés az évek során gyakran csökken. A világ egyik legnagyobb oktatási felmérése, a TIMSS kutatás is erre hívja fel a figyelmet.
A 64 ország 650 ezer diákjának részvételével készült vizsgálat szerint 2019-ben a negyedikesek 20 százaléka mondta azt, hogy nem szereti a matematikát. Amikor ez az évfolyam négy évvel később, 2023-ban már nyolcadikos volt, a diákok közel fele nyilatkozott ugyanígy.
Egy 2024-es, amerikai középiskolások körében végzett felmérés hasonló eredményt mutatott: a diákok fele azt mondta, hogy nem érdekli a matematika.
„A matematika sokszor akkor válik nehézzé a diákok számára, amikor rájönnek, hogy egy feladat megoldásához már nem elég egy egyszerű séma, hanem ötlet és kreativitás kell” – mondja Dr. Tóth Anna, a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium matematika-kémia szakos tanára és a természettudományi munkaközösség vezetője.
A szakember szerint ugyanakkor azok a diákok maradnak motiváltak, akik értik az összefüggéseket, bíznak a saját tudásukban, és látják, hogy a matematika a mindennapi életben is hasznos.
A tanárok ezért egyre gyakrabban próbálnak olyan módszereket használni, amelyek közelebb állnak a diákok mindennapjaihoz. A Svetits gimnáziumban például hétköznapi példákat, videókat és online tartalmakat is bevisznek a matematikaórákra.
A YouTube-on például a The Maths Guy nevű brit matematikatanár több tízezer feliratkozót gyűjtött oktatóvideóival, míg a magyar Hanna – I love matek & montessori oldalt a Facebookon több mint 123 ezren, a TikTokon pedig több mint 56 ezren követik.
„A gyerekek figyelmét ma már sokszor olyan platformokon lehet megfogni, mint a YouTube vagy a TikTok. Ezeken rengeteg jó matematikai tartalom található, amelyeket az órákon is fel lehet használni” – mondta a tanár.
A tapasztalatok szerint ez működik: a gimnáziumban évről évre többen választják matematikából az emelt szintű érettségit. A végzősök közül pedig egyre többen jelentkeznek olyan egyetemi képzésekre – például gazdasági, mérnöki, informatikai vagy egészségtudományi szakokra –, ahol erős matematikai és természettudományos alapokra van szükség.
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
