Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.
A The Conversation tudományos platformon megjelent kutatás egy régi ellentmondást próbál megmagyarázni: a lányok általában jobb jegyeket szereznek matematikából, ugyanakkor a fiúk mégis jobban teljesítenek az országos, komoly tétű teszteken, mint például az SAT-en vagy az AP vizsgákon. A STEM-pályákon is ők vannak többségben.
A kutatók szerint ennek egyik oka az eltérő gondolkodásmód. Ahogy fogalmaznak:
Nem csak az számít, mi a végeredmény, hanem hogy milyen úton jut el oda egy tanuló. A fiúknál gyakrabban látunk merész, kreatív megközelítést, míg a lányok nagyobb arányban ragaszkodnak a bevett szabályokhoz.
Teljesen másképpen számolnak a fiúk és a lányok
A kutatás első részében több mint 200 középiskolásnak adtak három egyszerű feladatot, olyanokat például, hogy mennyi 25×9 vagy 600–498. A helyes megoldások aránya a nemek között nem különbözött, a módszerek igen:
A fiúk 51%-a egyáltalán nem használt algoritmust, hanem mentális rövidítésekkel dolgozott.
Egy kutató úgy foglalta össze, hogy "
a lányok között erősebben jelenik meg a tanári elvárásoknak való megfelelés
. Sokuk számára a szabálykövetés a biztonságos út, még akkor is, ha létezne gyorsabb megoldás.”
A kreatívabb megoldások viszont előnyt jelentenek a bonyolultabb tesztfeladatoknál. Akik a legegyszerűbb feladatokat is algoritmussal oldották meg, nagyobb eséllyel hibáztak a komplex problémák esetében.
A jelenség nem tűnik el felnőttkorra sem
A második vizsgálatban 810 felnőttnek kellett fejben kiszámolnia a 125 + 238 összeadást. Meglepő módon sokan még így is a lépésről lépésre haladó írásbeli algoritmust idézték fel magukban:
Bár a helyes válaszok aránya ugyanaz volt, akik algoritmust használtak, rosszabbul teljesítettek a későbbi, valószínűségszámítással kapcsolatos feladatokon.
Mi állhat a különbségek mögött?
A kutatás több tényezőt is azonosított, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti eltérő matematikai problémamegoldási stratégiákhoz. Egyrészt a térbeli képességek játszanak szerepet. A fiúk általában jobb térbeli képességekkel rendelkeznek, ami megkönnyíti számukra az alternatív, kreatív megoldások kialakítását. Másrészt a teszt- és teljesítményszorongás is befolyásoló tényező: ez a lányok körében gyakoribb, így sokan inkább a „biztonságos”, jól ismert algoritmusokhoz ragaszkodnak, és kerülik a kockázatos mentális technikákat. Harmadrészt a társadalmi elvárások is meghatározók. A lányok nagyobb arányban érzik úgy, hogy meg kell felelniük a tanárok elvárásainak, ami szintén a szabálykövető módszerekhez vezet.
Egy kutató így fogalmazott: „A lányok gyakran túlzottan is szabálykövetők. A fiúk viszont bátrabban kísérleteznek, ami előnyt jelent, amikor egy teljesen új problémával találkoznak.”
Az iskoláknak érdemes támogatni a kockázatvállaló gondolkodást
A szakértők szerint az iskoláknak érdemes lenne nagyobb teret adni a kreatív gondolkodásnak és feladatmegoldásnak. Úgy vélik, hogy a memorizált algoritmusok fontosak, de a való életben és a magas szintű matematikában sokkal inkább a találékonyság számít. A cél az lenne, hogy a diákok ne csak a tankönyvi helyzeteket ismerjék fel, hanem merjenek új utakat keresni – legyenek akár lányok, akár fiúk.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
