Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.
A The Conversation tudományos platformon megjelent kutatás egy régi ellentmondást próbál megmagyarázni: a lányok általában jobb jegyeket szereznek matematikából, ugyanakkor a fiúk mégis jobban teljesítenek az országos, komoly tétű teszteken, mint például az SAT-en vagy az AP vizsgákon. A STEM-pályákon is ők vannak többségben.
A kutatók szerint ennek egyik oka az eltérő gondolkodásmód. Ahogy fogalmaznak:
Nem csak az számít, mi a végeredmény, hanem hogy milyen úton jut el oda egy tanuló. A fiúknál gyakrabban látunk merész, kreatív megközelítést, míg a lányok nagyobb arányban ragaszkodnak a bevett szabályokhoz.
Teljesen másképpen számolnak a fiúk és a lányok
A kutatás első részében több mint 200 középiskolásnak adtak három egyszerű feladatot, olyanokat például, hogy mennyi 25×9 vagy 600–498. A helyes megoldások aránya a nemek között nem különbözött, a módszerek igen:
A fiúk 51%-a egyáltalán nem használt algoritmust, hanem mentális rövidítésekkel dolgozott.
Egy kutató úgy foglalta össze, hogy "a lányok között erősebben jelenik meg a tanári elvárásoknak való megfelelés. Sokuk számára a szabálykövetés a biztonságos út, még akkor is, ha létezne gyorsabb megoldás.”A kreatívabb megoldások viszont előnyt jelentenek a bonyolultabb tesztfeladatoknál. Akik a legegyszerűbb feladatokat is algoritmussal oldották meg, nagyobb eséllyel hibáztak a komplex problémák esetében.
A jelenség nem tűnik el felnőttkorra sem
A második vizsgálatban 810 felnőttnek kellett fejben kiszámolnia a 125 + 238 összeadást. Meglepő módon sokan még így is a lépésről lépésre haladó írásbeli algoritmust idézték fel magukban:
Bár a helyes válaszok aránya ugyanaz volt, akik algoritmust használtak, rosszabbul teljesítettek a későbbi, valószínűségszámítással kapcsolatos feladatokon.
Mi állhat a különbségek mögött?
A kutatás több tényezőt is azonosított, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti eltérő matematikai problémamegoldási stratégiákhoz. Egyrészt a térbeli képességek játszanak szerepet. A fiúk általában jobb térbeli képességekkel rendelkeznek, ami megkönnyíti számukra az alternatív, kreatív megoldások kialakítását. Másrészt a teszt- és teljesítményszorongás is befolyásoló tényező: ez a lányok körében gyakoribb, így sokan inkább a „biztonságos”, jól ismert algoritmusokhoz ragaszkodnak, és kerülik a kockázatos mentális technikákat. Harmadrészt a társadalmi elvárások is meghatározók. A lányok nagyobb arányban érzik úgy, hogy meg kell felelniük a tanárok elvárásainak, ami szintén a szabálykövető módszerekhez vezet.
Egy kutató így fogalmazott: „A lányok gyakran túlzottan is szabálykövetők. A fiúk viszont bátrabban kísérleteznek, ami előnyt jelent, amikor egy teljesen új problémával találkoznak.”
Az iskoláknak érdemes támogatni a kockázatvállaló gondolkodástA szakértők szerint az iskoláknak érdemes lenne nagyobb teret adni a kreatív gondolkodásnak és feladatmegoldásnak. Úgy vélik, hogy a memorizált algoritmusok fontosak, de a való életben és a magas szintű matematikában sokkal inkább a találékonyság számít. A cél az lenne, hogy a diákok ne csak a tankönyvi helyzeteket ismerjék fel, hanem merjenek új utakat keresni – legyenek akár lányok, akár fiúk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
