Hét hírei: szomorú eredményei vannak a 2024-es kompetenciamérésnek, toronymagas ponthatárokra lehet számítani az idei felvételin

Az utolsó pillanatban több budapesti gimnáziumban is figyelembe vették az ajánlott minimumponthatárokat. Megnéztük, mik a legdrágább egyetemi képzések a 2025-ös felsőoktatási felvételin. Mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.

Indul a sorrendmódosítás a középiskolai felvételin, itt van minden fontos tudnivaló egy helyen

Március 25-27. között módosíthatjátok a korábban megjelölt középfokú intézmények sorrendjét, ha az idei tanévben nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, vagy kilencedik osztályba felvételiztetek. Mutatjuk a részleteket.

Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Alig néhány héttel azt követően, hogy a Belügyminisztérium elhalasztotta a mérések osztályozásának bevezetését, az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi kompetenciamérések eredményeit.

Mégis volt minimumponthatár? Több budapesti gimnázium is frissítette az ideiglenes felvételi jegyzékét

Több olyan budapesti állami gimnázium volt, ahol az utolsó (utáni) pillanatban frissítették az ideiglenes felvételi jegyzéket, és automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot.

Középiskolai felvételi 2025: mit lehet tenni, ha minden megjelölt iskolából elutasítottak?

Ha ilyen helyzetbe kerültetek, akkor sincsen gond. Mutatjuk, mit kell tennetek.

Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta

A nyolcadikosok mintegy 25 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2024-es szövegértési kompetenciamérés eredményeiből.

Keresztényüldözésnek kitett fiataloknak kínál egyetemi ösztöndíjprogramot a magyar kormány

Többek között Csádból, Szíriából, Kenyából és Izraelből várnak diákokat magyar egyetemekre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi a pedagógusok továbbképzéseit

A változtatásokkal átláthatóbbá szeretnék tenni a pedagógus-továbbképzés rendszerét.

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb képzéseire jelentkeztek

Egy-két kivétellel szinte mindenhol 350 fölötti volt a ponthatár 2024-ben az idei egyetemi felvételi legnépszerűbb képzésein.

 

Shutterstock

Fogvatartottak készítik a mobiltelefonok tárolására szolgáló iskolai szekrényeket

Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.

A szülők szerint ellehetetleníti a tankerület a tanítást egy népszerű 18. kerületi iskolában

Rossz levegőminőségre hivatkozva nem engednek tantermeket használni, kettő helyett pedig elvileg csak egy két tanítási nyelvű osztály indulhat majd szeptembertől a népszerű Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskolában.

Felvételi 2025: mutatjuk, hogy melyik egyetemi szakokon a legmagasabb a tandíj

A legdrágább egyetemi képzés tandíja több mint 4 millió forint félévente, de aki angolul akar gazdálkodási és menedzsmentet tanulni, annak is mélyen a zsebébe kell nyúlni, ugyanis van, ahol 990 ezer forintot is elkérnek egy félévért.

A jó partnerségi kapcsolattal indokolja az NJE alapítványa, miért fektettek be 128 milliárd közpénzt egy kirívóan alacsony kamatozású cégbe

Az Állami Számvevőszék szerint a Neumann János Egyetemért Alapítvány felelőtlen gazdálkodást folytatott és kockára tette az összeget, amit egyebek között nem is arra kapott, hogy befektessen.

Érettségi, általános iskolai beiratkozás, kompetenciamérések – ez vár még a tanulókra a 2024/2025-ös tanévben

Már csak négy hónap van az iskolaév végéig és a java még csak most jön. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.

Három ok, amelyek miatt elutasíthatják a középiskolai felvételi kérelmet

Miért szerepelhet "E" betű a diák neve mellett az ideiglenes felvételi jegyzékben?

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.