Szerinte a tényeket "felülírják a valótlan vádak."
Az iskolákban nem fektetnek elég hangsúlyt a kreatív gondolkodásra, helyette a memorizálást részesítik előnyben. Nem elég hatékony a kapcsolat a szülők, diákok és tanárok között, nincs megfelelő segítség a speciális igényű tanulóknak, kevés az iskolapszichológus, ellenben egyre több a mentális problémákkal küszködő diák. Nem elég rugalmas a tanterv, az egyházi iskolák pénzügyi helyzete pedig jobb, mint az állami iskoláké, ezért ezekben az intézményekben az oktatás is színvonalasabb.
Többek között ezekről az észrevételekről számolt be a tíznapos magyarországi látogatását követően Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó megbízottja a látogatást követő sajtótájékoztatón március 21-én pénteken.
Sahíd a sajtótájékoztatón dícsérte a magyar pedagógusok lelkiismeretes munkáját és azt, hogy a diákoknak kiforrott véleménye van a magyar oktatási rendszerről, aminek mernek is hangot adni. Ezeken a pozitív véleményeken kívül azonban többnyire borús meglátásokat fogalmazott meg a magyar oktatásról. A korábban felsoroltak mellett problémásnak tartja például a továbbra is magas arányban előforduló szegregációt, a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban pedig azt az észrevételt tette, hogy az egyetemeknek maguknak kellene eldönteni, hogy csatlakozni akarnak-e a modellváltó intézményekhez. Retorzióknak és nyomásnak nincs helye.
Bár a teljes jelentést várhatóan csak több mint egy év múlva, 2026. nyarán mutatják be, Sahíd látogatására és véleményeire a magyar kormány már most reagált. Hankó Balázs felsőoktatásért és innovációért felelős miniszter a sajtótájékoztató napján a Facebookon tett közzé egy videót, amiben azt mondja; a jelentésből egyetlen szó sem igaz.
"Olyan, mintha Brüsszelben írták volna. Olyan, mintha Brüsszel Péter, meg Manfred Weber írta volna" - hangzik el a videóban.
Fontosnak tartotta emellett Sahíd származását is kiemelni. Rögtön a videó legelején azt közli, hogy az ENSZ megbízottja, Farída Sahíd egy pakisztáni "volt nőjogi, most pedig emberjogi aktivista."
Hogy ez hogyan kapcsolódik a jelentéshez, az kérdéses, Hankó viszont emellett azt is megjegyezte, hogy "ugyanúgy mint Brüsszelben, itt ennél az ENSZ megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket."
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
