Az érettségi vizsgákon elért százalékos eredmények csupán kétharmadát kaphatják meg felvételi pontokra váltva azok a diákok, akik 2025-ben középszintű érettségi vizsgát tesznek.
Ahogy azzal részletesen foglalkoztunk, 2024-ben átalakultak a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai. Ennek részét képezi az is, hogy míg az emelt szintű érettségiken elért százalékot továbbra is teljesen mértékben felvételi pontokra váltják (tehát egy 70 százalékos emelt 70 pontot ér), addig középszinten csupán a százalék kétharmada jár. Egy 70 százalékos középszintű érettségi vizsgáért tehát 47 felvételi pont.
Ennek oka, hogy így is differenciálják az emelt- és középszintű érettségik közötti különbséget, és "jobban megérje" a diákoknak emelten érettségizni, mint középszinten.
Mutatjuk, hogyan váltják át a százalékokat pontokká:
| A középszintű érettségi vizsga százalékos eredménye | Felvételi érettségi pontokkéntfigyelembe vehető pontok száma |
| 25 | 17 |
| 26 | 17 |
| 27 | 18 |
| 28 | 19 |
| 29 | 19 |
| 30 | 20 |
| 31 | 21 |
| 32 | 21 |
| 33 | 22 |
| 34 | 23 |
| 35 | 23 |
| 36 | 24 |
| 37 | 25 |
| 38 | 25 |
| 39 | 26 |
| 40 | 27 |
| 41 | 27 |
| 42 | 28 |
| 43 | 29 |
| 44 | 29 |
| 45 | 30 |
| 46 | 31 |
| 47 | 31 |
| 48 | 32 |
| 49 | 33 |
| 50 | 33 |
| 51 | 34 |
| 52 | 35 |
| 53 | 35 |
| 54 | 36 |
| 55 | 37 |
| 56 | 37 |
| 57 | 38 |
| 58 | 39 |
| 59 | 39 |
| 60 | 40 |
| 61 | 41 |
| 62 | 41 |
| 63 | 42 |
| 64 | 43 |
| 65 | 43 |
| 66 | 44 |
| 67 | 45 |
| 68 | 45 |
| 69 | 46 |
| 70 | 47 |
| 71 | 47 |
| 72 | 48 |
| 73 | 49 |
| 74 | 49 |
| 75 | 50 |
| 76 | 51 |
| 77 | 51 |
| 78 | 52 |
| 79 | 53 |
| 80 | 53 |
| 81 | 54 |
| 82 | 55 |
| 83 | 55 |
| 84 | 56 |
| 85 | 57 |
| 86 | 57 |
| 87 | 58 |
| 88 | 59 |
| 89 | 59 |
| 90 | 60 |
| 91 | 61 |
| 92 | 61 |
| 93 | 62 |
| 94 | 63 |
| 95 | 63 |
| 96 | 64 |
| 97 | 65 |
| 98 | 65 |
| 99 | 66 |
| 100 | 67 |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
