Ennyi pontot érnek a középszintű érettségik az egyetemi felvételiben

Az érettségi vizsgákon elért százalékos eredmények csupán kétharmadát kaphatják meg felvételi pontokra váltva azok a diákok, akik 2025-ben középszintű érettségi vizsgát tesznek.

  • Székács Linda

Ahogy azzal részletesen foglalkoztunk, 2024-ben átalakultak a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai. Ennek részét képezi az is, hogy míg az emelt szintű érettségiken elért százalékot továbbra is teljesen mértékben felvételi pontokra váltják (tehát egy 70 százalékos emelt 70 pontot ér), addig középszinten csupán a százalék kétharmada jár. Egy 70 százalékos középszintű érettségi vizsgáért tehát 47 felvételi pont.

Ennek oka, hogy így is differenciálják az emelt- és középszintű érettségik közötti különbséget, és "jobban megérje" a diákoknak emelten érettségizni, mint középszinten.

Mutatjuk, hogyan váltják át a százalékokat pontokká:

A középszintű érettségi vizsga

százalékos eredménye
Felvételi érettségi pontokként

figyelembe vehető pontok száma
2517
2617
2718
2819
2919
3020
3121
3221
3322
3423
3523
3624
3725
3825
3926
4027
4127
4228
4329
4429
4530
4631
4731
4832
4933
5033
5134
5235
5335
5436
5537
5637
5738
5839
5939
6040
6141
6241
6342
6443
6543
6644
6745
6845
6946
7047
7147
7248
7349
7449
7550
7651
7751
7852
7953
8053
8154
8255
8355
8456
8557
8657
8758
8859
8959
9060
9161
9261
9362
9463
9563
9664
9765
9865
9966
10067

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.