Nem hatottak a tiltakozások, ma szavaz a parlament a státusztörvényről

Július 4-én, kedden kerül sor a parlamenti szavazásra a pedagógusok új státuszáról, amire a diákok egész napos akcióval készülnek.

  • Székács Linda

Mint tudjuk, a törvénytervezet ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a tanári szakszervezetek, akik számos alkalommal az utcára vonultak, petíciókat indítottak és népszavazást is kezdeményeztek az általuk "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvény ellen, melynek törvénytervezetében az is szerepel, hogy

  • megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ami helyett a kormány "köznevelési foglalkoztatotti" jogviszonyt vezetne be,
  • szükség esetén a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • növekedne a felmondási és a próbaidő időtartama,
  • továbbá bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
Bár a belügyminisztérium többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, akik nyíltan hangot adtak a státusztörvény ellenzésének, több hónap alatt is csak apróbb változásokat sikerült elérniük. A törvény eredeti tervezete tartalmazta például, hogy a munkáltató akár a tanárok privát laptopjaiba és elektronikai eszközeibe is belenézhet, de enyhítettek azon a ponton is, amely szerint a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek, a heti kötelező óraszámot pedig 24 órában fixálták, igaz, a szakszervezetek nem épp ezt szerették volna elérni, hanem a túlórák kifizetését.
"Elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még áprilisban.
A státusztörvény tervezetébe egyébként az Európai Unió több pontban is beleszólt. Májusban négy pontban javasoltak módosításokat a törvénytervezetben, ez a
  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.
A parlamenti szavazás napjára az Egységes Diákfront egész napos akciót szervez a Kossuth téren, Mihalics Lili, a diákszervezet tagja azonban hétfő délután Eduline-nak azt mondta; ez nem tüntetés lesz, helyette elsősorban az aktivizmusról és a korábban benyújtott, az NVI által elutasított népszavazási kezdeményezésükről szeretnének beszélni a térre látogatóknak, valamint arról is, hogy mi lesz akkor, ha a Parlamentben végül megszavazzák a törvényt.
Annyi biztos, hogy az elmúlt hetekben tömegével mondtak fel a pedagógusok. Van olyan iskola, melynek tantestületéből tíznél is többen távoznak, az intézmények pedig már most csokrokban vadásszák a szakos tanárokat és tanítókat, miközben az aHang oldalán futó petíciónál már ötezernél is több pedagógus jelezte, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, elhagyja a tanári pályát.
    Hozzászólások

    „A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

    A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

    A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

    Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.