Nem hatottak a tiltakozások, ma szavaz a parlament a státusztörvényről

Július 4-én, kedden kerül sor a parlamenti szavazásra a pedagógusok új státuszáról, amire a diákok egész napos akcióval készülnek.

  • Székács Linda

Mint tudjuk, a törvénytervezet ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a tanári szakszervezetek, akik számos alkalommal az utcára vonultak, petíciókat indítottak és népszavazást is kezdeményeztek az általuk "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvény ellen, melynek törvénytervezetében az is szerepel, hogy

  • megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ami helyett a kormány "köznevelési foglalkoztatotti" jogviszonyt vezetne be,
  • szükség esetén a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • növekedne a felmondási és a próbaidő időtartama,
  • továbbá bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
Bár a belügyminisztérium többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, akik nyíltan hangot adtak a státusztörvény ellenzésének, több hónap alatt is csak apróbb változásokat sikerült elérniük. A törvény eredeti tervezete tartalmazta például, hogy a munkáltató akár a tanárok privát laptopjaiba és elektronikai eszközeibe is belenézhet, de enyhítettek azon a ponton is, amely szerint a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek, a heti kötelező óraszámot pedig 24 órában fixálták, igaz, a szakszervezetek nem épp ezt szerették volna elérni, hanem a túlórák kifizetését.
"Elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még áprilisban.
A státusztörvény tervezetébe egyébként az Európai Unió több pontban is beleszólt. Májusban négy pontban javasoltak módosításokat a törvénytervezetben, ez a
  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.
A parlamenti szavazás napjára az Egységes Diákfront egész napos akciót szervez a Kossuth téren, Mihalics Lili, a diákszervezet tagja azonban hétfő délután Eduline-nak azt mondta; ez nem tüntetés lesz, helyette elsősorban az aktivizmusról és a korábban benyújtott, az NVI által elutasított népszavazási kezdeményezésükről szeretnének beszélni a térre látogatóknak, valamint arról is, hogy mi lesz akkor, ha a Parlamentben végül megszavazzák a törvényt.
Annyi biztos, hogy az elmúlt hetekben tömegével mondtak fel a pedagógusok. Van olyan iskola, melynek tantestületéből tíznél is többen távoznak, az intézmények pedig már most csokrokban vadásszák a szakos tanárokat és tanítókat, miközben az aHang oldalán futó petíciónál már ötezernél is több pedagógus jelezte, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, elhagyja a tanári pályát.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Érettségi-felvételi
    Palotás Zsuzsanna

    Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

    Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

    Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.