Mint tudjuk, a törvénytervezet ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a tanári szakszervezetek, akik számos alkalommal az utcára vonultak, petíciókat indítottak és népszavazást is kezdeményeztek az általuk "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvény ellen, melynek törvénytervezetében az is szerepel, hogy
- megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ami helyett a kormány "köznevelési foglalkoztatotti" jogviszonyt vezetne be,
- szükség esetén a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
- az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
- növekedne a felmondási és a próbaidő időtartama,
- továbbá bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
Bár a belügyminisztérium többször is
tárgyalt a szakszervezetekkel, akik nyíltan hangot adtak a státusztörvény ellenzésének, több hónap alatt is csak apróbb változásokat sikerült elérniük. A törvény eredeti tervezete tartalmazta például, hogy a munkáltató akár a
tanárok privát laptopjaiba és elektronikai eszközeibe is belenézhet, de enyhítettek azon a ponton is, amely szerint a tankerületen belül a pedagógusok bármikor
másik intézménybe helyezhetőek, a heti kötelező óraszámot pedig 24 órában fixálták, igaz, a szakszervezetek nem épp ezt szerették volna elérni, hanem a túlórák kifizetését.
"Elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még
áprilisban.A státusztörvény tervezetébe egyébként az Európai Unió
több pontban is beleszólt. Májusban négy pontban javasoltak módosításokat a törvénytervezetben, ez a
- szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
- a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
- a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
- a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig
történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint
18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az
oktatáskutatók és szakszervezetek.
A parlamenti szavazás napjára az Egységes Diákfront
egész napos akciót szervez a Kossuth téren, Mihalics Lili, a diákszervezet tagja azonban hétfő délután Eduline-nak azt mondta; ez nem tüntetés lesz, helyette elsősorban az aktivizmusról és a korábban benyújtott, az NVI által elutasított
népszavazási kezdeményezésükről szeretnének beszélni a térre látogatóknak, valamint arról is, hogy mi lesz akkor, ha a Parlamentben végül megszavazzák a törvényt.
Annyi biztos, hogy az elmúlt hetekben tömegével mondtak fel a pedagógusok. Van olyan iskola, melynek tantestületéből
tíznél is többen távoznak, az intézmények pedig már most
csokrokban vadásszák a szakos tanárokat és tanítókat, miközben az aHang oldalán futó petíciónál már
ötezernél is több pedagógus jelezte, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, elhagyja a tanári pályát.
