Középiskolai felvételi 2026: minden, amit a rendkívüli felvételi eljárásról tudni kell

Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.

A rendkívüli felvételi eljárás tulajdonképpen a középiskolai felvételi második köre, amelyet azok az intézmények hirdetnek meg, ahol a rendes felvételi után maradtak üres helyek. Azoknak az iskoláknak kötelező ilyen eljárást indítaniuk, ahol a felvehető létszám kevesebb mint 90 százaléka telt be, de más intézmények is dönthetnek úgy, hogy még fogadnak jelentkezőket.

Ez az időszak a rendes felvételi lezárása után kezdődik, és egészen a tanév kezdetéig tarthat. A pontos dátumok azonban évről évre változhatnak, ezért ezeket mindig érdemes külön ellenőrizni. A rendkívüli felvételi eljárás idén május 11-től augusztus 31-ig tart.

Oktatási Hivatal

Kik jelentkezhetnek?

A lehetőség elsősorban azoknak szól, akiket egyetlen középiskolába sem vettek fel, de jelentkezhetnek azok is, akik szeretnének még a tanév előtt iskolát váltani, vagy később hozták meg a döntésüket a továbbtanulásról. Fontos különbség a rendes felvételihez képest, hogy itt már nincs központi jelentkezési rendszer: minden jelentkezést közvetlenül az adott iskolához kell benyújtani.

Hol lehet megnézni a szabad helyeket?

A szabad férőhelyeket több helyen is meg lehet találni. Az Oktatási Hivatal rendszerében (KIFIR) külön kereshető, mely intézmények hirdetnek rendkívüli felvételit, emellett az iskolák saját honlapjukon is közzéteszik, ha maradt még helyük. Ezekben a tájékoztatókban általában az is szerepel, hogy pontosan mely képzésekre lehet még jelentkezni.

Ide kattintva eléritek a felületet.

Hogyan lehet jelentkezni?

A jelentkezés menete iskolánként eltérhet, de általában hasonló módon zajlik: fel kell venni a kapcsolatot az intézménnyel, be kell szerezni vagy le kell tölteni a jelentkezési lapot, majd a megadott módon el kell küldeni. Mivel nincs egységes szabályozás, az iskolák saját hatáskörben döntenek a felvételről. Ez azt jelenti, hogy egyes helyeken elegendő a korábbi tanulmányi eredmények alapján dönteni, máshol viszont kérhetnek szóbeli meghallgatást is.

Mire figyeljetek?

Különösen fontos, hogy minden esetben az adott iskola honlapján szereplő információkat kövessétek, mert a határidők és a követelmények intézményenként eltérhetnek. A jelentkezési határidők sem egységesek, így könnyen le lehet maradni egy-egy lehetőségről, ha nem figyeltek időben. Arra is érdemes felkészülni, hogy nem minden középiskola hirdet rendkívüli felvételit, és ahol igen, ott is korlátozott a férőhelyek száma, ezért érdemes több intézményt is megjelölni, és minél hamarabb jelentkezni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.