Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
„A Tisza kiöntött” – ezzel a képpel indítja gondolatmenetét Pukli István a Magyar Hangon megjelent publicisztikájában, amiben kifejti, hogy szerinte az elmúlt másfél évtizedben sokan újra és újra ugyanabba a falba ütköztek, miközben a társadalom jelentős része passzív maradt. A 2010-es évek gazdasági konjunktúrája és az emelkedő életszínvonal „fotelforradalmárrá” tette az emberek egy részét, így nem alakult ki valódi, széles körű kiállás még az oktatás ügye mellett sem.
Most azonban fordulópont következhetett be: a jólétérzet romlása, egy új generáció megjelenése és bizonyos politikai események együttese áttörte azt a falat, amely eddig visszatartotta a társadalmi cselekvést. A szerző szerint ennek köszönhetően ismét képesek vagyunk – ha csak rövid időre is – polgári társadalomként viselkedni.
Pukli hangsúlyozza: a polgári lét nem kampányszerű reakció, hanem mindennapi gyakorlat. Nem elég akkor kiállni magunkért, amikor közvetlenül érint minket egy probléma:
Nem csupán olyankor kell polgári társadalomként viselkednünk, amikor drágább a hús, hanem felelősséget is kell vállalnunk minden döntésünkért és cselekedetünkért.
A valódi polgári társadalom felelősséget vállal, kritikusan gondolkodik, döntéseket hoz, és viseli azok következményeit is. Ez azonban nem magától alakul ki: mint írja, ezt a működésmódot valójában soha nem tanultuk meg, részben azért, mert erre egyik hatalomnak sem volt valódi érdeke.
„1992-ben kezdtem tanítani, akkor 18 óra volt a kötelező heti óraszámom, most 24”
A cikk egyik legerősebb állítása, hogy az oktatási rendszer leépülése nem egyszerűen hibák sorozata. Pukli felidézi, hogy korábban még hajlamos volt a nemtörődömséggel vagy a szakmai hiányosságokkal magyarázni a helyzetet, mára azonban egyértelművé vált számára: a rendszer magára hagyása tudatos döntés volt.
Az oktatás ugyanis a polgári társadalom alapja lehetne – egy olyan közeg, ahol a kritikus gondolkodás, az önállóság és a felelősségvállalás kialakul. Egy ilyen társadalom azonban nem feltétlenül szolgálja a központosított hatalom érdekeit.
A szerző szerint a magyar oktatás „ezer sebből vérzik”, és már rég összeomlott volna, ha nem lennének elkötelezett pedagógusok és cselekedni akaró diákok. Ahogy fogalmaz:
Ha nincsenek elkötelezett szakemberek, akik a hivatásukat nagybetűs imperatívuszként élik meg, ha nincsenek a sorsukat kézbe venni vágyó fiatalok, most gyászbeszédet tarthatnánk az oktatás sírja felett.
A problémák között említi a központosított tanterveket, az ideologikus tartalmakat és az elavult módszertani elvárásokat, amelyek különösen nehezen illeszthetők a Z és az alfa generáció igényeihez. Mindez súlyos terheket ró a rendszer szereplőire – nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is.
Pukli szerint az oktatás rendbetétele hosszú folyamat, amely több szinten igényel beavatkozást.
A szerző szerint nem lehet gyors eredményeket várni: egy jól működő oktatási rendszer felépítése akár évtizedeket is igénybe vehet. A skandináv példák azt mutatják, hogy a reformokat fokozatosan, folyamatos visszacsatolás mellett kell bevezetni.
Pukli végkövetkeztetése szerint Magyarország jövője az oktatáson múlik. Egy erős, szolidáris és öntudatos társadalom csak minőségi oktatási rendszerre épülhet – enélkül a polgárosodás újra és újra megtörik.
Vonják vissza a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet, és tegye meg a kormány az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába – ilyen azonnali intézkedések állnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete listájának élén, amelyet a májusban felálló új kormánytól várnak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
