Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
„A Tisza kiöntött” – ezzel a képpel indítja gondolatmenetét Pukli István a Magyar Hangon megjelent publicisztikájában, amiben kifejti, hogy szerinte az elmúlt másfél évtizedben sokan újra és újra ugyanabba a falba ütköztek, miközben a társadalom jelentős része passzív maradt. A 2010-es évek gazdasági konjunktúrája és az emelkedő életszínvonal „fotelforradalmárrá” tette az emberek egy részét, így nem alakult ki valódi, széles körű kiállás még az oktatás ügye mellett sem.
Most azonban fordulópont következhetett be: a jólétérzet romlása, egy új generáció megjelenése és bizonyos politikai események együttese áttörte azt a falat, amely eddig visszatartotta a társadalmi cselekvést. A szerző szerint ennek köszönhetően ismét képesek vagyunk – ha csak rövid időre is – polgári társadalomként viselkedni.
Pukli hangsúlyozza: a polgári lét nem kampányszerű reakció, hanem mindennapi gyakorlat. Nem elég akkor kiállni magunkért, amikor közvetlenül érint minket egy probléma:
Nem csupán olyankor kell polgári társadalomként viselkednünk, amikor drágább a hús, hanem felelősséget is kell vállalnunk minden döntésünkért és cselekedetünkért.
A valódi polgári társadalom felelősséget vállal, kritikusan gondolkodik, döntéseket hoz, és viseli azok következményeit is. Ez azonban nem magától alakul ki: mint írja, ezt a működésmódot valójában soha nem tanultuk meg, részben azért, mert erre egyik hatalomnak sem volt valódi érdeke.
„1992-ben kezdtem tanítani, akkor 18 óra volt a kötelező heti óraszámom, most 24”
A cikk egyik legerősebb állítása, hogy az oktatási rendszer leépülése nem egyszerűen hibák sorozata. Pukli felidézi, hogy korábban még hajlamos volt a nemtörődömséggel vagy a szakmai hiányosságokkal magyarázni a helyzetet, mára azonban egyértelművé vált számára: a rendszer magára hagyása tudatos döntés volt.
Az oktatás ugyanis a polgári társadalom alapja lehetne – egy olyan közeg, ahol a kritikus gondolkodás, az önállóság és a felelősségvállalás kialakul. Egy ilyen társadalom azonban nem feltétlenül szolgálja a központosított hatalom érdekeit.
A szerző szerint a magyar oktatás „ezer sebből vérzik”, és már rég összeomlott volna, ha nem lennének elkötelezett pedagógusok és cselekedni akaró diákok. Ahogy fogalmaz:
Ha nincsenek elkötelezett szakemberek, akik a hivatásukat nagybetűs imperatívuszként élik meg, ha nincsenek a sorsukat kézbe venni vágyó fiatalok, most gyászbeszédet tarthatnánk az oktatás sírja felett.
A problémák között említi a központosított tanterveket, az ideologikus tartalmakat és az elavult módszertani elvárásokat, amelyek különösen nehezen illeszthetők a Z és az alfa generáció igényeihez. Mindez súlyos terheket ró a rendszer szereplőire – nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is.
Pukli szerint az oktatás rendbetétele hosszú folyamat, amely több szinten igényel beavatkozást.
A szerző szerint nem lehet gyors eredményeket várni: egy jól működő oktatási rendszer felépítése akár évtizedeket is igénybe vehet. A skandináv példák azt mutatják, hogy a reformokat fokozatosan, folyamatos visszacsatolás mellett kell bevezetni.
Pukli végkövetkeztetése szerint Magyarország jövője az oktatáson múlik. Egy erős, szolidáris és öntudatos társadalom csak minőségi oktatási rendszerre épülhet – enélkül a polgárosodás újra és újra megtörik.
Vonják vissza a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet, és tegye meg a kormány az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába – ilyen azonnali intézkedések állnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete listájának élén, amelyet a májusban felálló új kormánytól várnak.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
A választás után személyi változások indultak a kormányban: három helyettes államtitkár is távozik – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
