Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Április 24-én ismét pedagógussztrájkra ébred az ország, hiszen hiába telt el már másfél év
a kormány és a szakszervezetek között, megoldás még mindig nem született a tanárok problémáira, pedig a szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ 2022 májusában
Orbán Viktornak, milyen követelésekkel szeretnék javítani a magyarországi tanárok és az oktatás helyzetét.
A követeléseik között 45 százalékos béremelés és az óraszámok csökkentése szerepelt amellett, hogy kérték a tanulók terheinek csökkentését és a szabad tankönyvválasztás visszaállítását. Érdemi válasz azonban - ahogy látható - annak ellenére sem született, hogy a kormány rendre leül tárgyalni a szakszervezetekkel, változtatás helyett viszont inkább csak tudomásul veszik a követeléseket, majd azokkal mégis szembemennek, a béremeléseket pedig továbbra is a meg nem érkező uniós forrásoktól teszik függővé. A tiltakozások viszont a sztrájktörvény bevezetése és számos tanár kirúgása után sem csitultak: ősszel a diákok és a pedagógusok is rendszeresen tartottak tüntetéseket, élőláncokat és sztrájknapokat.
2023 januárjában aztán jött a hír, mely szerint a kormány egy újfajta teljesítményértékelési rendszert vezetne be; magasabb fizetést ígérve azoknak, akik extra feladatokat vállalva megfelelnek a rendszer követeléseinek, ezzel akár több százezer forintos bérszakadékot képezve a pedagógusok között. Márciusban pedig nyilvánosságra került az a törvénytervezet, amely egy új jogállás alá terelné a pedagógusokat, megkülönböztetve őket más közalkalmazottaktól, benne több olyan intézkedéssel, ami hátrányosan érintené őket.
A "bosszútörvénynek" is nevezett tervezet szerint ugyanis ahelyett, hogy a szakszervezetek követelései szerint csökkentenék a tanárok és a diákok terhelését, a munkaórát napi 8-ról 12-re növelnék, csökkentenék a szabadságok számát, a felmondási időt 2 hónapról 6 hónapra bővítenék amellett, hogy bizonyos kérdésekben elvennék a döntés jogát a pedagógusoktól, sztrájk esetén pedig a diákokat is büntetnék.
A pedagógusok több petíciót is indítottak a törvénytervezet ellen, legutóbb pedig arra kérték a tanárokat; jelezzék, ha annak bevezetésével felhagynának a pedagógiai munkájukkal. A petíciót azóta már több mint 4700 fő aláírta, Gulyás Gergely reakciója ennek hírére viszont a legutóbbi kormányinfón mindössze annyi volt; "bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával", holott a tanárhiány jelenleg is jóval meghaladja a 16 ezer főt.
Bár a sztrájknap előtt három nappal ismét egyeztetett a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete április 21-én azt közölte; "a kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik".
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács
- tették hozzá.
Sztrájknap után tüntetés
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja április 6-án az Eduline-nak azt mondta, sok pedagógus még nincs is tisztában azzal, mit jelent majd rájuk nézve a státusztörvény, ezért különböző eseményeken igyekeznek erősíteni az információátadást, április 24-én pedig sztrájknapot terveznek. Később Totyik Tamás, a PSZ alelnöke hozzátette; a sztrájknapot végül tüntetéssel zárják.
A program szerint a tiltakozók 16:00 - 17:00 között gyülekeznek majd a Kálvin téren, majd az Ferenciek terén, a Március 15. téren és a Vígadó téren áthaladva a Széchenyi István térre érkeznek.
Elegünk van az egyre növekvő állami elnyomásból! Mondjunk nemet a státusztörvényre, álljunk ki az igazságért!
- írják.
Az eseménynél eddig 4000 fő jelezte az érdeklődését, a sztrájkon részt vevő tanárokról pedig eddig még nem érkeztek adatok.Totyik Tamás a lapunknak korábban azt mondta; megyei elnökeiktől kapnak jelzést arról, hány iskola venne részt a sztrájkban, ezt a számot viszont nem használják, mert gyakran előfordul, hogy az utolsó pillanatban visszamondják a munkabeszüntetést az intézményekben.
A PSZ-alelnök tapasztalatai szerint egyébként nagyjából iskolák tizede szokott az ehhez hasonló megmozdulásokban részt venni. Szerinte ellentétes hatások érvényesülnek: sokan már belefáradtak a folyamatos tiltakozásba, mások viszont éppen a státusztörvény tervezete miatt döntöttek úgy, hogy most beleállnak.
