Diákok tízezrei demonstráltak az elmúlt hetekben az oktatás színvonalának és a tanárok bérének emeléséért. Bellai Zorka Hannával, az október 5-i hídfoglalás és az október 27-i élőlánc egyik szervezőjével, a Grund nevű diákszervezet egyik alapító tagjával beszélgettünk.
Eduline: Mikor alakult meg a Grund? Miért gondoltátok, hogy szükség van még egy diákszervezetre?
Bellai Zorka Hanna: Maga a Grund szeptember vége felé alakult, mert úgy éreztük, hogy ebbe az ügybe nagyobb erővel kell beleszállnia a diákságnak. Először szerveztünk az iskolánkban egy szolidaritási éneklést, majd megszületett az ötlet, hogy október 5-én, a pedagógusok világnapján csináljunk egy hídfoglalást, mert úgy gondoltuk, hogy ez egy megfelelő alkalom lenne a kiállásra.
Eduline: Hányan vettetek részt a rendezvény megszervezésében?
B.Z.H.: Nagyjából tizennyolcan, egy baráti körön belül fogtunk össze. Viszont már előtte is dolgoztunk együtt a Diákok a tanárokért nevű diákszervezettel (ők szervezték többek között a tanév első tüntetését szeptember 2-án - a szerk.), akikkel aztán a rendezvényt követően - mivel éreztük, hogy az emberekben van energia és tenni akarás - úgy éreztük, hogy még tovább visszük ez az ügyet, és egy nagyobb, egységes diákmozgalmat szeretnénk létrehozni. Így alakult meg az EDF, az Egységes Diákfront, azóta pedig közösen dolgozunk, az október 27-i élőláncot is közösen szerveztük.
Eduline: Mennyi időbe telt megszervezni egy olyan nagy rendezvényt, mint amilyen a hídfoglalás, vagy az élőlánc volt?
B.Z.H.: A hídfoglalást nagyjából három hét alatt hoztuk össze úgy, hogy nagyon aktívan, nap mint nap dolgoztunk azon, hogy ez létre tudjon jönni, hiszen meg kellett szervezni a helyszín biztosítását, a hangosítást, a sajtómegjelenéseket és a beszédeket.
Az élőláncról nagyjából október elején kezdtünk el beszélgetni, aktívan pedig egy hétig dolgoztunk azon, hogy bevonjuk az iskolákat, szülőket és támogatókat.
@eduline.hu Zorka, a Grund nevű diákszervezet egyik alapítója, az októberi hídfoglalás és a mai budapesti élőlánc egyik szervezője szerint érdemes kitartani. Addig maradnak, ameddig kell. #magyar #magyartiktok #élőlánc #budapest #fy #fyp #pedagógusok #grund #diákokatanárokért
♬ eredeti hang - eduline.hu
Eduline: Számítotok konkrét eredményre? Hogy a kormány a megmozdulások hatására lép?
B.Z.H.: Az Egységes Diákfront addig marad, ameddig kell. Azt érezzük, hogy a résztvevő állampolgárokban van még tenni akarás, bár nyilvánvalóan rizikófaktort jelent most, hogy közeledik a tél, hűl az idő, ami hatással lehet a tüntetések résztvevőszámára, de azt gondolom, hogy amíg az 5 pontunk nem teljesül, addig folytatni fogjuk.
Amíg a tanárok nincsenek megfizetve, addig nincs rendes oktatás, ha pedig nincs oktatás, nekünk nincs jövőnk. Tudatos állampolgároknak kell lennünk.
Eduline: Milyen eseményekkel készültök még?
B.Z.H.: Tervben vannak még további tüntetések, de az EDF további demonstratív, performatív megmozdulásokat is szervez.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
