45 százalékos béremelést követelnek a tanári szakszervezetek: mutatjuk a levelet

Kedden megalakult a kormány, a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pedig el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatásáról. Azt is újra leírták, milyen követeléseik vannak – ezeket foglaltuk össze.

  • Eduline

A miniszterelnöknek a jogszabályok alapján öt napon belül ki kell jelölnie azt a személyt, aki a kormány nevében tárgyal majd a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságával. Mit követelnek a szakszervezetek?

45 százalékos fizetésemelés

A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A miniszterelnöknek címzett levélben kiemelik: ez a szakszervezeti oldal kompromisszumos javaslata, ha ezt elfogadja a kormány, akkor eltekintenek attól a követelésről, hogy az illetményemelésre visszamenőlegesen, 2021. szeptember 1-jétől kerüljön sor.

„Elfogadják továbbá azt is, hogy az illetmények összesen 65 százalékkal nőjenek – beleértve a 2020. évi 10 százalékos ágazati szakmai pótlékot, valamint a kormány által ajánlott további 10 százalékos emelést” – írják, hozzátéve: arról a követelésről ugyanakkor nem mondanak le, hogy a fizetések átfogó emelésénél a bérek értékét megőrző automatizmus legyen (vagyis ne egy évekre befagyasztott vetítési alap alapján számolják a fizetéseket).

Megalakult a kormány, elment Orbán Viktornak a levél:Tárgy: sztrájkbizottságiegyeztetések...

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Tuesday, May 24, 2022

Továbbra is követelik, hogy az oktatásban, de nem pedagógus munkakörben dolgozók garantált illetménye „a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára”.

A két szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértábla ugyanis 2008 óta változatlan, vagyis a közalkalmazottak túlnyomó többsége – végzettségtől és a ledolgozott évektől függetlenül – a garantált bérminimumot kapják. „Ez méltatlan és tarthatatlan” – hangsúlyozzák.

A harmadik követelésük, hogy a pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött munkaideje  2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen. Azt írják, tudományos kutatás bizonyítja, hogy valójában még akkor is több mint 40 órát dolgoznak a pedagógusok, ha a heti kötelező óraszámuk 22.

„A munkaterhek csökkentésének első lépéseként elfogadhatónak tartjuk, hogy a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámok kerüljenek bevezetésre. Elfogadhatatlannak tartjuk a munkaidő jelenlegi felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követeljük, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki” – emelik ki.

Azt is kérik, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen, csak ekkor lehessen beosztani őket osztályokhoz, csoportokhoz, gyerekfelügyeletre, egyéni segítésre. A maradék heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessék. „Nem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolcórás munkaidőben ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető” – írják a levélben.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?