Évenkénti "belső" teljesítményértékelést vezetne be az iskolákban és az óvodákban a Belügyminisztérium

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási intézményekben.

  • Eduline

A Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból kiderül, hogy nagyobb hangsúlyt kapna a „belső ellenőrzés”, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el.

A belső értékelés „személyes teljesítménycélok” kijelölésével kezdődne, a pedagógusoknak a tanév elején kellene három javaslatot tenniük. Példákat is hoz a tárca: ilyen lehet, hogy egy tanár például legalább tíz diákját indítja országos tanulmányi versenyen, egy tanévben legalább hat külső programot szervez az osztályának, vagy meghatározott mértékben javulni fog a diákjai teljesítménye a méréseken, esetleg csökken az igazolatlan hiányzások, késések száma.

A pedagógusoknak tíz kompetenciaterületen is meg kell felelniük: eredményesség és hatékonyság;  terhelhetőség; pedagógiai és szakmai minőség; gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; munkafegyelem, határidők betartása; kommunikáció, szakmai együttműködés; tehetséggondozás, felzárkóztatás; kapcsolat a szülőkkel, családokkal; motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék – a Népszava azt írja a minisztériumi dokumentum alapján, hogy tőlük akár pénzt is elvonhatnak.

Az egyéni értékelésben nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérések adatai, továbbtanulási adatok, versenyeredmények, diák- és szülői visszajelzések, a pedagógusok értékelésébe az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket is be kell majd vonni, utóbbiaknak rendszeresen óralátogatásra kell járniuk.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.