Itt a tervezet, így rendezné a pedagógusok helyzetét a kormány

A Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.

  • Eduline/MTI

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írták: az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit. Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek - áll a közleményben.

Az egyeztetésre közzétett jogszabálytervezetekben a minisztérium a pedagógusok további béremelésére, a pedagógusok előmeneteli rendszerének egyszerűsítésére és teljesítményértékelési rendszerére, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tesz javaslatot - írták.

A tájékoztatás szerint az egyik törvénymódosítási tervezet a további pedagógus-béremelésért a költségvetési törvény módosítására törvénybe iktatására irányul. Januárban 10 százalékos béremelés történt - azt ígérik, amint megérkeznek az EU-s források, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.

Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Hangsúlyozták: a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is. A tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.

A kormány a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt tervezi bevezetni, amely a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási forma.

Ennek részeként új, sávos bérrendszert javasolnak bevezetni, előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást, optimalizálnák az előmenetelt és több alapszabadságot biztosítanának - áll a közleményben.

A teljes tervezetet itt találjátok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.