Itt a tervezet, így rendezné a pedagógusok helyzetét a kormány

A Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.

  • Eduline/MTI

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írták: az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit. Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek - áll a közleményben.

Az egyeztetésre közzétett jogszabálytervezetekben a minisztérium a pedagógusok további béremelésére, a pedagógusok előmeneteli rendszerének egyszerűsítésére és teljesítményértékelési rendszerére, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tesz javaslatot - írták.

A tájékoztatás szerint az egyik törvénymódosítási tervezet a további pedagógus-béremelésért a költségvetési törvény módosítására törvénybe iktatására irányul. Januárban 10 százalékos béremelés történt - azt ígérik, amint megérkeznek az EU-s források, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.

Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Hangsúlyozták: a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is. A tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.

A kormány a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt tervezi bevezetni, amely a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási forma.

Ennek részeként új, sávos bérrendszert javasolnak bevezetni, előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást, optimalizálnák az előmenetelt és több alapszabadságot biztosítanának - áll a közleményben.

A teljes tervezetet itt találjátok.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.