Adminisztratív extra feladatok, előre meghatározott szempontrendszer, tanulói értékelések. Így zajlik a teljesítményértékelési rendszer tesztelése a kiválasztott iskolákban.
Érkeznek az első hírek a Belügyminisztérium által bejelentett teljesítményértékelési rendszer "próbaüzeméről" - írta meg a hvg.hu.
Néhány nappal ezelőtt már mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint körülbelül 30-40 iskolában elindult a januárban bejelentett pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése. Bár azt nem árulták el, hogy mely iskolákban zajlik a tesztüzem, a TanárBlog kérésére több olyan iskola pedagógusa is jelentkezett, ahol már zajlik a rendszer tesztelése.
„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket” - nyilatkozta a hvg.hu-nak egy a neve elhallgatását kérő pedagógus.
Egy másik tanár beszámolója szerint egyelőre annyi történt, hogy le kellett írniuk három tanórán kívüli vállalást, mint például a versenyre készítés, a ballagtatás és egy főiskolai hallgató mentorálása. Erre 3x10 pontot kapnak majd, de óralátogatások is lesznek, amin különböző szempontoknak kell majd megfelelniük.
"A pontok alapján százalékolnak, s elosztják a tantestület tagjait felső és alsó 25 százalékra. Ezeknek a pontoknak a számát az igazgató, illetve az órát látogató dönti el” – mondta.
Ezek alapján úgy tűnik, igaz az a feltételezés, hogy a pontozás 70 százalékban központilag előre meghatározott szempontok alapján zajlik majd, az iskoláknak pedig mindössze 30 százaléka marad a beleszólásba. Az érintett pedagógusok azonban úgy látják, egyelőre szó sincs egyéni fejlesztési tervekről és a szakmai munka színvonalát javító feladatokról. Szerintük egyszerűen három olyan pluszfeladatot kell vállalniuk, ami egyébként nem tartozik az alapfeladatok közé.
Ez egy kicsit olyan, mintha egy orvos munkájának a minőségét azzal szeretnénk javítani, hogy fejlesztési tervet kell írnia a kórházi karácsonyi ünnepély megszervezésére, vagy a bohócdoktorok koordinálására
- vélekedett egy a lapnak nyilatkozó szakértő.
A tanári értékeléseket továbbá a diákok is segíthetik kérdőívek kitöltésével, ez azonban szintén problémás, hiszen ennek kitöltésekor egyszerűen kivetíthetik az iskolával kapcsolatos ellenérzéseiket, valójában tehát nem az őket tanító pedagógusokat pontoznák.
A megkérdezett tanár-oktatáskutató szerint tehát a teljesítményértékelési rendszer jelen formájában "teljesen alkalmatlan lesz arra, hogy valós visszajelzést adjon és fejlődési útvonalat határozzon meg", helyette sokkal inkább az adminisztratív, "kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen" extra feladatokról szól.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
