A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy tudja, már 30-40 iskolában tervezik a tanárok béreit differenciáló rendszert.
Már teszteli a tanárok tervezett teljesítményértékelési rendszerét a Belügyminisztérium - tudta meg a Népszava.
A minisztérium januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. Ilyen lehet egyebek mellett az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, de számítana az is, hogy milyen eredményekkel érettségiznek a diákjaik, és hogy hogyan szerepelnek bizonyos tanulmányi versenyeken. A legjobb eredményeket elérő pedagógusok pluszjuttatást kapnának, míg az eredeti tervekkel ellentétben az átlagon alul teljesítőek béréből nem vonnának le, de továbbképzésekre küldhetnék őket.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a lapnak azt mondta, tudomása szerint a rendszert jelenleg körülbelül 30-40 intézményben tesztelik, az NPK pedig már tett is javaslatokat a kormánynak. Többek között azt, hogy ne csak egy-egy pedagógus, hanem a tantestületek egészének a teljesítményét értékeljék, és ez alapján osszák szét a többletdíjazásokat, szerinte ugyanis amíg a pedagógusbérek nincsenek rendezve, nem célszerű nagymértékű differenciálást végrehajtani, mert az feszültséghez vezetne a tantestületeken belül.
A "próbaüzem" elindulását a Belügyminisztérium is megerősítette, a hírekkel ellentétben viszont arról még nem született döntés, hogy pontosan mikortól vezetnék be élesben is a közoktatásban az új teljesítményértékelést.
A próbával kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt. Szerinte a BM koncepciója nem a jobb teljesítményre, hanem még több ingyenmunkára ösztönözné a pedagógusokat, mivel az értékelés során pluszpont járna a túlórázásért, a helyettesítések számáért, és iskolán kívüli programok szervezéséért is. A Népszavának azt mondta, jövő hét szerdán lesz újabb egyeztetés a minisztériumban, ahol a mostani kipróbálási időszak tapasztalatairól is szeretnének többet megtudni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
