A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy tudja, már 30-40 iskolában tervezik a tanárok béreit differenciáló rendszert.
Már teszteli a tanárok tervezett teljesítményértékelési rendszerét a Belügyminisztérium - tudta meg a Népszava.
A minisztérium januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. Ilyen lehet egyebek mellett az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, de számítana az is, hogy milyen eredményekkel érettségiznek a diákjaik, és hogy hogyan szerepelnek bizonyos tanulmányi versenyeken. A legjobb eredményeket elérő pedagógusok pluszjuttatást kapnának, míg az eredeti tervekkel ellentétben az átlagon alul teljesítőek béréből nem vonnának le, de továbbképzésekre küldhetnék őket.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a lapnak azt mondta, tudomása szerint a rendszert jelenleg körülbelül 30-40 intézményben tesztelik, az NPK pedig már tett is javaslatokat a kormánynak. Többek között azt, hogy ne csak egy-egy pedagógus, hanem a tantestületek egészének a teljesítményét értékeljék, és ez alapján osszák szét a többletdíjazásokat, szerinte ugyanis amíg a pedagógusbérek nincsenek rendezve, nem célszerű nagymértékű differenciálást végrehajtani, mert az feszültséghez vezetne a tantestületeken belül.
A "próbaüzem" elindulását a Belügyminisztérium is megerősítette, a hírekkel ellentétben viszont arról még nem született döntés, hogy pontosan mikortól vezetnék be élesben is a közoktatásban az új teljesítményértékelést.
A próbával kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt. Szerinte a BM koncepciója nem a jobb teljesítményre, hanem még több ingyenmunkára ösztönözné a pedagógusokat, mivel az értékelés során pluszpont járna a túlórázásért, a helyettesítések számáért, és iskolán kívüli programok szervezéséért is. A Népszavának azt mondta, jövő hét szerdán lesz újabb egyeztetés a minisztériumban, ahol a mostani kipróbálási időszak tapasztalatairól is szeretnének többet megtudni.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
