Megkapták az iskolák a Belügyminisztérium tervezetét a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről. Mutatjuk, milyen szempontokat vennének figyelembe a gimnáziumi tanárok értékelésekor.
A gimnáziumi pedagógusok munkájának értékelésekor többek között figyelembe vennék a diákok kompetenciamérési eredményeinek alakulását (összehasonlítva a korábbi eredményekkel, a diákok szociális hátterét, fejlesztési sajátosságait is figyelembevéve), a gyerekek jegyeit, az érettségi eredményeket, továbbtanulási arányokat, a megtartott órák számát, a túlórákat, helyettesítéseket, a felkészüléssel töltött órákat, az iskolán kívüli programok szervezését.
A pedagógiai és szakmai minőséget is figyelnék, például azt, mennyire építi be az adott tanár a digitális, élményalapú vagy éppen interaktív, korszerű módszereket az órákba. Szerepet kap az is, hogy az értékelési szempontrendszere világos, megismerhető, objektív, fejlesztő, támogató-e.
A Belügyminisztérium tájékoztatója hozzáteszi azt is, szempont lesz a szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel, a szakmai partnerekkel – például az iskolapszichológussal, a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival – együttműködés, a kommunikációs stílus és viselkedés, a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban vállalt feladatok, a szülőkkel kialakított kapcsolat.
Emellett a pedagógusok etikai kódexének betartása, az „intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben” is szerepet kap majd az értékeléskor.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
