Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév

Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020. szeptember 1-jén lép hatályba. Összeszedtük a legfontosabbakat.

  • Eduline

A tanév rendje már egy ideje nyilvános, így tudjuk mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet vagy a 2021-es érettségi, középiskolai felvételi. Az azonban sokáig kérdéses volt, milyen formában, milyen szabályokkal és hogyan indul a tanév.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban nemrég hetvenpontos járványügyi intézkedési protokollt állított össze és juttatott el az intézményeknek. A központi előírás szerint nem lesz kötelező a maszkviselés, de egy tanteremben csak annyi diák lehet jelen, amennyinél még tartható a másfél méteres védőtávolság. Bár később hozzátették, hogy a tanórákon nem előírás a 1,5 méteres védőtávolság megtartása. Az egy osztályba járó gyermekek akkor is szoros kontaktusba kerülnek egymással, ha a padok között biztosított a nagyobb távolság. Az intézkedési terv a közösségi terek - például a folyosó - esetében hangsúlyozza a távolságtartás fontosságát, mivel ott a különböző osztályba járó tanulók is keveredhetnek egymással.

Vajon mi a szabály, megoldás vagy legjobb döntés akkor, ha az őszi időben esetleg megfázott, vagy éppen allergiás a diák? A központi javaslatcsomag alapján minden iskola az adottságainak megfelelően választhatja ki azokat az eljárásokat, szabályokat, amelyek biztosítani tudják a járvány megelőzését és esetenkénti előfordulásnál a gyermekek ellátását - mondta el korábban Kásler Miklós. Illetve minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.

A köznevelési intézmények vezetőinek a felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a hátintézmények, a népegészségügyi központ minden segítséget megadnak. Az iskolákat felszólították, hogy ismertessék a járvánnyal összefüggő teendőket a gyermekekkel és a szülőkkel. Illetva a jelenlegi jogszabályok nem írják elő a 8 órai iskolakezdést, kizárólag a negyed 8 előtti kezdést tiltják, így az iskolák ebben a kérdésben önállóan dönthetnek. A tervek szerint, ha a több mint háromezer magyar köznevelési intézmény közül néhányban megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, nagyobb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra.

Az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési terv alapján a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó tanulók orvosi igazolással igazoltan otthon maradhatnak, a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus beteg tanárokat, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat és az egyéb munkakörökben dolgozókat nem védi semmilyen előírás. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tanévkezdés előtt nehezményezte is. Arról nem is beszélve, hogy mi lesz a napi és az óránkénti takarításhoz biztosított személyzettel, védőfelszerelésekkel és a fertőtlenítőszerekkel.

Jönnek az iskolaőrök

Augusztusban több mint 500 leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését, de a fővárosban és néhány megyében a határidő lejárta után is várták a jelentkezőket. Eredetileg ugyanis csaknem 1500-an jelentkeztek, a pályázók közül az alkalmassági és kiválasztási eljárás után azonban épphogy 500-an kezdték meg a képzést. Mivel a programban mintegy 500 állami intézmény érintett, csak akkor lett volna elég iskolaőr, ha minden kiválasztott sikeresen teljesíti a képzést. Az esetleges fluktuáció kezelésére Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is várták a jelentkezőket a határidő után is.

Érdekesség, hogy az elmúlt három év statisztikái szerint Budapesten regisztrálták a legtöbb iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt - összesen 91-et -, a fővárosi iskolák azonban nem igazán kérnek az iskolaőrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval kevesebb az iskolai erőszak, mégis itt kell majd a legtöbb intézményben számítani az őrök megjelenésére.

A korábbi tervek mellett (testi kényszert, bilincs és vegyi eszköz) az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása, amelynek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg. Valamint az iskolaőr tudomására jutott információk adatkezelési szabályait a GDPR-nak megfelelően fogják szabályozni. Az iskolaőrök kizárólag szándékos bűncselekmény elkövetése esetén szüneteltetnék az iskoláztatási támogatást (vagyis a családi pótlékot) 12 éves kor felettiek esetében egy éven át. Az eredeti előterjesztés minden bűncselekmény-típusra kimondta ezt.

...és az új NAT és a tankönyvek is

Idéntől felmenő rendszerben életbe lépnek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ezekről a változásokról itt írtunk részletesebben. Azt se felejtsük el, hogy az alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei, amiről itt olvashattok bővebben.

Ősztől az informatika órákat felváltja a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket. Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak majd a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg

Az Iskola a határon oktatási Facebook-csoportban pedig érdekes egyezést vettek észre az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között. Ezt itt nézhetitek meg.

Kezdődik az tanév: újabb rendelkezésekkel küzdene a kormány a tanárhiány ellen

Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.