Ilyen lesz a 2020/2021-es tanév: mikor lesz az első tanítási nap?

Mikor kezdődik hivatalosan a 2020/2021-es tanév? Meddig tart majd az iskola? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet vagy a 2021-es érettségi, középiskolai felvételi? Itt találjátok a 2020/2021-es tanév legfontosabb dátumait.

  • Eduline

Cikkünk frissült

Nyilvánosságra hozták a 2021/2022-es tanév legfontosabb dátumait - cikkünket itt találjátok.

A 2020/2021-es tanév rendjéről szóló kormányrendelet alapján az iskolai év szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2021. június 15-ig tart. 

Ezen belül az első félév 2021. január 22-ig tart majd, az iskolák január 31-ig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről.

A diákoknak összesen 177 (a szakgimnáziumokban 177, gimnáziumokban és szakiskolákban 178) napig kell iskolába járniuk – kivéve a végzősöknek, a középfokú iskolákban számukra az utolsó tanítási nap 2020. április 29-én, csütörtökön lesz.

Mikor lesznek a tanítási szünetek?

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap. 2020. november 2. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2021. január 4. (hétfő). 

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

Érettségik

Az őszi érettségi szezon 2020. október 16-án kezdődik a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel, az írásbeli vizsgák egészen október 30-ig tartanak. Íme, a vizsganaptár:

Magyar Közlöny

Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2020. november 12-16 között tartják, a középszintű szóbeliket pedig november 23-27 között.

A tavaszi érettségik 2021. május 3-án hétfőn kezdődnek. Itt van a teljes vizsganaptár:

Magyar Közlöny

Középiskolai felvételi

A középfokú iskoláknak 2020. október 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk felvételi tájékoztatójukat, az általános iskolák pedig október 31-ig tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi eljárásról.

November 16-ig az Oktatási Hivatal közzéteszi azoknak a középiskoláknak a listáját, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek. A központi felvételi vizsgára 2020. december 4-ig jelentkezhetnek a diákok.

A központi írásbeli felvételit 2021. január 23-án tartják az érintett középiskolák, a pótló írásbeli vizsgát pedig január 28-án. A diákok február 8-ig megtudják az eredményüket.

A középfokú iskolákba 2021. február 19-ig lehet jelentkezni.

A szóbeli meghallgatásokat február 23. és március 13. között szervezik meg az érintett középiskolák. A diákok április 30-ig megtudják, hová kerültek be.

Témahetek

A "PÉNZ7" pénzügyi és vállalkozói témahét 2021. március 1-5. között lesz. 

A Digitális Témahét 2021. március 22-26. között,

A Fenntarthatósági Témahét 2021. április 19-23. között,

Az egészségtudatos gondolkodás és iskolai mozgástevékenységek (azaz a Magyar Diáksport Napja) témanap 2020. szeptember 25-én lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.