Az első osztályosok tankönyveiből szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei is.
Egyre több furcsaság derül ki az új tankönyvekkel kapcsolatban. Amellett, hogy a szaktanárok is úgy vélik, hogy azok gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek, sorra derülnek ki kimaradt vagy éppen hozzápótolt, új részek.
Először néhány oldal terjedt el - nem véletlenül - az ötödikesek irodalomkönyvéből, majd kiderült, hogy konkrétan az egész őskor helyett magyar őstörténetet fognak tanulni az általános iskolások. Most Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta a Népszavának: az elsős tankönyvek tartalma 85-90 százalékban szóról szóra megegyezik a korábbiakkal, valamiért mégis új szerzők nevei kerültek rájuk.
Az elsősöket írni, olvasni tanító kötetekből teljesen eltűntek az olyan kortárs költők gyermekversei, mint Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Lackfi János
- részletezte Romankovics András. Helyettük például Nemes Nagy Ágnes vagy Móra Ferenc költeményeivel ismerkedhetnek meg először a kisiskolások. Ez önmagában nem lenne probléma szerinte, de úgy véli, ebben az esetben senki ne mondja ezekre a tankönyvekre, hogy modernek és XXI. századiak.
Az elsősöknek szánt állami tankönyvek, munkafüzetek összesen 1324 oldalt tesznek ki, amit túlzásnak tart az egyesület elnöke, szerint ennek legfeljebb a felére lenne szükség.
Nem tanulnak az őskorról az általános iskolások szeptembertől
Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
