Nem tanulnak az őskorról az általános iskolások szeptembertől

Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.

  • Eduline

A változásról az ATV Híradónak a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László nyilatkozott, aki elmondta: „egyes kérdések esetében – ilyen például a honfoglalás, a magyar őstörténet – nem a tudományos konszenzus által elfogadott véleményből indul ki a tankönyv, hanem mintha egy megszépített múltat szeretnének ábrázolni”. Vagyis e szerint a gondolkodás szerint a magyarok ősei nem menekülhettek, mert ez lealacsonyító lenne.

Miklósi arra is kitért, hogy a tananyag módszertanilag helyenként több évtizedes visszalépést jelent, a minőségükön pedig meglátszik, milyen rövid idő volt az elkészítésükre.

A történelem tankönyvekkel kapcsolatos kérdésekre a Köznevelésért Felelős Államtitkárság azt válaszolta az ATV-nek, hogy "az említett szervezetek sajnos ezúttal is részesei a szokásos politikai támadásoknak. A politikai támadások hátterében pedig az áll, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv vállaltan hazafias, ezért a baloldal kezdettől támadja azt, ahogy most a tankönyveket is”. Majd azt is hozzátették, hogy az új tankönyveket az Oktatási Hivatal által felkért 130 szakember, szaktanár fejlesztette ki a kerettantervnek megfelelően.

Tündérek, szivárvány és griffen lovagló huszár - ilyenek az új tankönyvek

"Nemzetileg elkötelezett, gyermekközpontú és jól használható", pluszban fantáziadús is - tegnap bejelentették, hogy megjelentek az új Nemzeti tantervhez kapcsolódó tankönyvek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.