Idén az ELTE-n tanácskoznak az európai egyetemek

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont a legnagyobb európai egyetemi hálózat, az Európai Egyetemek Szövetsége (European University Association, EUA) egyik éves szemináriumának csütörtökön és pénteken, a rendezvényre egyetemi vezetőket, doktori iskolák vezetőit, oktatóit várják.



Két vizsgalehetőség, kötelező alkalmassági vizsga: ilyen a felsőoktatás Európában

Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.


Buktatás az egyetemeken: mikor lehet reklamálni?

Bármelyik hallgató kérhet másik vizsgáztatót vagy bizottságot, ha tanára már többször megbuktatta, sőt a tanulmányi osztály azt is engedélyezheti, hogy a bukdácsoló egyetemisták és főiskolások – ha indokolt – a szorgalmi időszakban vizsgázzanak le. Mit lehet tenni, ha az oktató nem igazságosan osztályoz, és mikor szüntethetik meg a felsőoktatási intézmények a hallgatók jogviszonyát?



Milliókba kerül a diploma: minden harmadik diák tanulás mellett is dolgozik

Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, kollégium vagy albérlet – félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.




Réthelyi "töretlenül" bízik Hoffmann Rózsában

Töretlen a bizalom Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral szemben, mind az új felsőoktatási, mind az új közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell meghatározó törvény lesz – mondta Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.


Tévhit, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek?

„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.


Így buktatják le a csaló egyetemistákat: egész iparág épült a puskázásra

Az amerikai Mississippi állam oktatási hatósága hosszú ideig nem talált ellenszert arra, hogy a középiskolás diákok az év végi záróvizsgák tesztlapjainak megoldásait mobiltelefonon továbbítják egymásnak. Elvégre több mint százezer tesztlap kitöltését nem lehet egyenként ellenőrizni. Ezért az állam egy technológiai céghez fordult: a vállalat számítógépen ellenőrzi a tesztlapokat, és kiválasztja azokat, amelyeken egyes kérdésekre olyan sokan válaszolnak egybehangzóan - jól vagy rosszul -, hogy az nem lehet véletlen. Az egyedüli magyarázat ilyen esetekben a puskázás lehet.


Ahol a világ legjobb tanárait képezik: mi a siker receptje?

Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?








A kollégiumi ablakból lövöldözött egy debreceni főiskolás

Air-soft puskával célzott az utcai jelzőtáblákra egy főiskolai hallgató az egyik debreceni kollégium ablakából. Balszerencséjére az esetet az egyik helyi televízió operatőre felvette, a felvételt pedig átadta a rendőrségnek. A hallgató ellen fegyelmi eljárás indítottak, az már most biztos, hogy a kollégiumból kirúgják.