Képek: darabjaira szedték az ELTE legnagyobb kollégiumát

2011 őszérre készülhet el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Dayka Gábor utcai kollégiumának felújítása. A Kőrösi Csoma Sándor Kollégium A épülete évek óta rossz állapotban volt: ki kell cserélni a nyílászárókat, meg kell szüntetni a közös fürdőszobákat, és szigetelni kell a homlokzatot.



A legtehetségesebb hallgatók kerülnek bajba: hézagos a jogszabály?

Sem társadalombiztosítás, sem diákmunka, sem ösztöndíj – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ilyen következményei vannak annak a szabályozásnak, amely alapján az alapszakról a mesterképzésbe átlépő hallgatók tanulói jogviszonya a két ciklus között, vagyis a két-három nyári hónapra megszűnik.






Hány félévig tanulhatnak ingyen az egyetemisták és főiskolások?

Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?





Kávé és amfetamin - a vizsgaidőszak sötét oldala

Nyúzott arc, karikás szemek, kialvatlanság – ezekről a tünetekről könnyen fel lehet ismerni a vizsgára készülő hallgatókat. Van, aki kávéval és koffeintablettával, más fekete teával és energiaitallal tartja ébren magát. És egyre többen vannak olyanok, akik amfetaminszármazékokkal küzdenek az álmosság ellen.




Így dolgoznak a bérvizsgázók: virágzik a nyelvvizsgacsalás piaca

Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.



Új felsőoktatási törvény: van, amiből nem engednek a hallgatók

Az államilag finanszírozott hallgatói helyek átgondolatlan szétosztása, az egyetemek és főiskolák jelenlegi finanszírozási rendszere és az oktatás minőségi ellenőrzésének hiánya – ezek a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémái a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint, derül ki a szervezet – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – problémalistájából és az új felsőoktatási törvény koncepciójához küldött alapelvekből.


Saját szabályaik szerint működnének a romániai magyar egyetemek

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt kéri a romániai magyarság érdekképviseleteitől és a Magyar Köztársaság kormányától, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését.