szerző:
Eduline

A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.

„Ötödik alkalommal vagyok elsőéves” – mondja a villamosmérnöknek készülő Péter. „A tanulmányaimat az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Műszaki Karán kezdtem, aztán a BME következett. Az ok, amiért négyszer is elbocsátottak, mindig ugyanaz volt: nem szereztem meg a két szemeszterre kötelezően előírt harminc kreditet” – teszi hozzá. A huszonnyolc éves fiú azt mondja, semmi akadálya nem volt annak, hogy a tanulmányait a következő tanévben ugyanabban az intézményben kezdhesse el újra, ahonnan elküldték, sőt ha akarta, még a korábban megszerzett kreditpontjait is beszámították neki.

„Volt olyan félév, hogy egyetlen kreditet sem szereztem. És bár elég rosszul teljesítettem, így is nagyon rugalmasnak és könnyűnek éreztem a szabályokat. Azért rúgtak ki, mert nem tanultam” – magyarázza a fiú, aki most ismét a Kandó Kálmán Műszaki Karra jár.

Mi lesz a bukott hallgatókkal?
©

A hallgatói érdekképviseletek rosszallását is éppen ennek a „rugalmas” szabályozásnak szigorítása váltotta ki. Az új felsőoktatási törvény eredeti koncepciója alapján csak két vizsgalehetőséget kapnának az egyetemisták és főiskolások, a sikertelen teljesítés az egyetemi tanulmányok végét jelentené. Bár a vitatott pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium feltehetően nem áll el a szigorítási szándékától – később ugyanis rendeletben szabályoznák a pótvizsgák és tantárgyújrafelvételek lehetőségét.

Van, aki háromszor – van, aki hatszor vizsgázhat ugyanabból a tantárgyból

A jelenlegi törvény a javítóvizsgákkal és a tantárgyfelvételekkel kapcsolatban intézményi autonómiát biztosít, a szabályozás azonban nemcsak intézményenként, de karonként is eltérő lehet. A SOTE-n jelenleg három tantárgyfelvételt és három pótvizsgát engedélyeznek, karonként változik viszont a szabályozás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ennél jóval rugalmasabb a Debreceni Egyetem szabályozása: vannak olyan karok, ahol korlátlan a vizsgaalkalmak száma, míg bizonyos képzési területeken az államilag finanszírozott hallgatók háromszor vehetik fel ugyanazt a tantárgyat és hatszor pótvizsgázhatnak, míg a költségtérítéses képzésen négy tárgyfelvétel és nyolc utóvizsga engedélyezett. A Debreceni Egyetem 2009-es adatai szerint egyébként hallgatók 22 százaléka vette már fel többször ugyanazt a tárgyat, az egyes karok és képzési területek között azonban nagyon nagy különbség van: míg a műszaki szakokon a hallgatók 42 százaléka, addig a bölcsészeknél tíz, a zeneművészeti karon pedig mindössze négy százalék kért tantárgyújrafelvételt.

Némileg eltér a Budapesti Műszaki Egyetem szabályozása, ahol a legfontosabb mérce a már említett, évi 30 kredit teljesítése. Nem korlátozzák ugyanakkor a tantárgyfelvételek és a vizsgalehetőségek száma – pótvizsgát vagy tantárgyújrafelvételt azonban csak az kérhet, aki félévente legalább 15 kreditet megszerez.

Változó a szabályozás: aki háromszor, és aki hatszor vizsgázhat
©

Bár a jelenlegi szabályozás értelmében a tanulmányi okok miatt elbocsátott hallgatók felvehetők ugyanannak a karnak ugyanarra a szakára, az egyetemek többségében nem örülnek ennek a lehetőségnek. A Debreceni Egyetemen elsősorban a tandíjtartozás miatt van szükség az elbocsátásra, de előfordult már, hogy valaki egy fegyelmi eljárás után kezdte újra a tanulmányait az intézményben. Jobbágy Ákos, a BME oktatási igazgatója elmondása szerint náluk évente körülbelül száz, korábban elbocsátott hallgató kerül vissza a rendszerbe. „Ez a húszezres hallgatói összlétszámhoz képest elhanyagolhatónak tűnik. De az erre vonatkozó szabályunk megkerülhetősége mindenképpen rossz példa. Azt, hogy az első évet követő ellenőrzés után ilyen nagy arányban bocsátunk el hallgatónak, alapvetően jónak tartom, hiszen az egyetemnek és a társadalomnak is jó, ha egy hallgatóról hamar kiderül, hogy rosszul választott” – mondja.

Aki nem teljesít, fizethet

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények. A gazdasági képzéseket szervező intézmények rangsorát itt, az abszolút intézményi rangsort pedig itt találod.

Az intézmények többségében jól működik az átsorolás rendszere – vagyis az államilag finanszírozott képzésben részt vevő, de a rosszul teljesítő hallgatók a fizetős képzésben folytathatják a tanulmányaikat, a Debreceni Egyetemen például körülbelül 600-900 hallgató kerül így át a költségtérítéses képzésbe. A pótvizsga-lehetőségek és a tantárgyfelvételek korlátozásával kapcsolatban az általunk megkérdezett intézmények többségében úgy gondolják, ezen a téren mindenképpen intézményi autonómiára lenne szükség, de legalább a karonként eltérő szabályozás lehetőségét kellene meghagyni.

„Minden képzési területen van olyan tárgy, aminél az átlagosnál magasabb a bukási arány: az orvosképzésben az anatómia, a műszaki képzésben a mechanika, az agrárképzésben a kémia számít kifejezetten nehéznek” – mondja Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. „Nálunk az egyes karok eltérhetnek a központi szabályozástól, de annál csak szigorúbb követelményeket támaszthatnak.”

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljes képtelenségnek tartja az – egyelőre „parkolópályára” állított – új szabályozást. „Nem hiszem, hogy az lenne a tudás fokmérője, hogy egy hallgatónak hányadszorra sikerül átmennie egy vizsgán. Ez a szabályozás egy katonás rendet vizionál, pedig a felsőoktatás nem erről szól. Sokkal ésszerűbbnek tartanám, ha a teljesítendő kreditek számát határoznák meg, ez a rendszer több intézményben most is jól működik” – javasolja Körösparti Péter.

Horváth Dóra
eduline