Több dolgozó szerint nem érkezett meg az ígért béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.

Az SZTE dolgozói a Délmagyar szerkesztőségét tájékoztatták arról, hogy a 2026 elejére ígért fizetésemelést nem kapták meg.

Az egyetem vezetése korábban több alkalommal beszélt arról, hogy 2026 elején bérfejlesztés várható. A kommunikáció szerint az emelés mértéke átlagosan mintegy 5 százalék lett volna, amely az oktatókat, kutatókat és a funkcionális területen dolgozó munkatársakat is érinti.

A dolgozók egy része azonban arról számolt be, hogy a januári fizetésében nem jelent meg érzékelhető változás. Többen azt írták: volt, aki a 2025-ben kapott bérével megegyező összeget kapott, mások csak az alapbérüket látták a bérjegyzéken, a korábban beharangozott fejlesztés nélkül.

Az SZTE-n alkalmazott bérstruktúra több elemből áll: az alapbér mellett különböző indikátorok, teljesítményhez kötött juttatások és úgynevezett hűségszorzók is befolyásolják a végső összeget.

Több érintett szerint éppen ez a rendszer okozhatja a problémát. Elképzelhető, hogy

a bérfejlesztés „papíron” megvalósult, de a különböző levonások, átcsoportosítások vagy az egyes bérösszetevők változása miatt nem mindenkinél jelent meg tényleges növekedésként a kifizetésben.

A helyzet bizonytalanságot és elégedetlenséget váltott ki a dolgozók körében. Többen azt sérelmezik, hogy nem kaptak részletes, közérthető tájékoztatást arról, pontosan mikor, milyen formában és kikre vonatkozóan valósul meg az ígért emelés.

Az egyetem szerint a dolgozók hiánytalanul megkapták a nekik járó béremelést

Az ügyben a Délmagyar is megkereste az egyetemet. A Szegedi Tudományegyetem sajtóosztálya röviden reagált:

„A Szegedi Tudományegyetemen a januári bérek a dolgozók és a szakszervezetek felé kommunikált formában kiutalásra kerültek.”

A válasz nem tér ki arra, hogy történt-e tényleges bérfejlesztés, illetve ha igen, az pontosan milyen formában és mely munkavállalói körökre vonatkozott.

Frissítés 2026. 02. 16.: A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenését követően szerkesztőségünknek küldött levelében ezzel szemben azt közölte, hogy az egyetem a január hónapot érintő kiegészítő bérelemek kifizetését teljes körűen rendezte.

„Minden érintett munkatárs hiánytalanul megkapta a neki járó összegeket: az oktatói és funkcionális munkakörökben átlagosan 5%-os, míg a pedagógus, a szakképzési és a kulturális területen dolgozók esetében átlagosan 15%-os béremelés valósult, ami meghaladja a tavalyi évi inflációt” – írták.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?