Több dolgozó szerint nem érkezett meg az ígért béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.

Az SZTE dolgozói a Délmagyar szerkesztőségét tájékoztatták arról, hogy a 2026 elejére ígért fizetésemelést nem kapták meg.

Az egyetem vezetése korábban több alkalommal beszélt arról, hogy 2026 elején bérfejlesztés várható. A kommunikáció szerint az emelés mértéke átlagosan mintegy 5 százalék lett volna, amely az oktatókat, kutatókat és a funkcionális területen dolgozó munkatársakat is érinti.

A dolgozók egy része azonban arról számolt be, hogy a januári fizetésében nem jelent meg érzékelhető változás. Többen azt írták: volt, aki a 2025-ben kapott bérével megegyező összeget kapott, mások csak az alapbérüket látták a bérjegyzéken, a korábban beharangozott fejlesztés nélkül.

Az SZTE-n alkalmazott bérstruktúra több elemből áll: az alapbér mellett különböző indikátorok, teljesítményhez kötött juttatások és úgynevezett hűségszorzók is befolyásolják a végső összeget.

Több érintett szerint éppen ez a rendszer okozhatja a problémát. Elképzelhető, hogy

a bérfejlesztés „papíron” megvalósult, de a különböző levonások, átcsoportosítások vagy az egyes bérösszetevők változása miatt nem mindenkinél jelent meg tényleges növekedésként a kifizetésben.

A helyzet bizonytalanságot és elégedetlenséget váltott ki a dolgozók körében. Többen azt sérelmezik, hogy nem kaptak részletes, közérthető tájékoztatást arról, pontosan mikor, milyen formában és kikre vonatkozóan valósul meg az ígért emelés.

Az egyetem szerint a dolgozók hiánytalanul megkapták a nekik járó béremelést

Az ügyben a Délmagyar is megkereste az egyetemet. A Szegedi Tudományegyetem sajtóosztálya röviden reagált:

„A Szegedi Tudományegyetemen a januári bérek a dolgozók és a szakszervezetek felé kommunikált formában kiutalásra kerültek.”

A válasz nem tér ki arra, hogy történt-e tényleges bérfejlesztés, illetve ha igen, az pontosan milyen formában és mely munkavállalói körökre vonatkozott.

Frissítés 2026. 02. 16.: A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenését követően szerkesztőségünknek küldött levelében ezzel szemben azt közölte, hogy az egyetem a január hónapot érintő kiegészítő bérelemek kifizetését teljes körűen rendezte.

„Minden érintett munkatárs hiánytalanul megkapta a neki járó összegeket: az oktatói és funkcionális munkakörökben átlagosan 5%-os, míg a pedagógus, a szakképzési és a kulturális területen dolgozók esetében átlagosan 15%-os béremelés valósult, ami meghaladja a tavalyi évi inflációt” – írták.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!
Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.