Több dolgozó szerint nem érkezett meg az ígért béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.

Az SZTE dolgozói a Délmagyar szerkesztőségét tájékoztatták arról, hogy a 2026 elejére ígért fizetésemelést nem kapták meg.

Az egyetem vezetése korábban több alkalommal beszélt arról, hogy 2026 elején bérfejlesztés várható. A kommunikáció szerint az emelés mértéke átlagosan mintegy 5 százalék lett volna, amely az oktatókat, kutatókat és a funkcionális területen dolgozó munkatársakat is érinti.

A dolgozók egy része azonban arról számolt be, hogy a januári fizetésében nem jelent meg érzékelhető változás. Többen azt írták: volt, aki a 2025-ben kapott bérével megegyező összeget kapott, mások csak az alapbérüket látták a bérjegyzéken, a korábban beharangozott fejlesztés nélkül.

Az SZTE-n alkalmazott bérstruktúra több elemből áll: az alapbér mellett különböző indikátorok, teljesítményhez kötött juttatások és úgynevezett hűségszorzók is befolyásolják a végső összeget.

Több érintett szerint éppen ez a rendszer okozhatja a problémát. Elképzelhető, hogy

a bérfejlesztés „papíron” megvalósult, de a különböző levonások, átcsoportosítások vagy az egyes bérösszetevők változása miatt nem mindenkinél jelent meg tényleges növekedésként a kifizetésben.

A helyzet bizonytalanságot és elégedetlenséget váltott ki a dolgozók körében. Többen azt sérelmezik, hogy nem kaptak részletes, közérthető tájékoztatást arról, pontosan mikor, milyen formában és kikre vonatkozóan valósul meg az ígért emelés.

Az egyetem szerint a dolgozók hiánytalanul megkapták a nekik járó béremelést

Az ügyben a Délmagyar is megkereste az egyetemet. A Szegedi Tudományegyetem sajtóosztálya röviden reagált:

„A Szegedi Tudományegyetemen a januári bérek a dolgozók és a szakszervezetek felé kommunikált formában kiutalásra kerültek.”

A válasz nem tér ki arra, hogy történt-e tényleges bérfejlesztés, illetve ha igen, az pontosan milyen formában és mely munkavállalói körökre vonatkozott.

Frissítés 2026. 02. 16.: A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenését követően szerkesztőségünknek küldött levelében ezzel szemben azt közölte, hogy az egyetem a január hónapot érintő kiegészítő bérelemek kifizetését teljes körűen rendezte.

„Minden érintett munkatárs hiánytalanul megkapta a neki járó összegeket: az oktatói és funkcionális munkakörökben átlagosan 5%-os, míg a pedagógus, a szakképzési és a kulturális területen dolgozók esetében átlagosan 15%-os béremelés valósult, ami meghaladja a tavalyi évi inflációt” – írták.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.