Több dolgozó szerint nem érkezett meg az ígért béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.

Az SZTE dolgozói a Délmagyar szerkesztőségét tájékoztatták arról, hogy a 2026 elejére ígért fizetésemelést nem kapták meg.

Az egyetem vezetése korábban több alkalommal beszélt arról, hogy 2026 elején bérfejlesztés várható. A kommunikáció szerint az emelés mértéke átlagosan mintegy 5 százalék lett volna, amely az oktatókat, kutatókat és a funkcionális területen dolgozó munkatársakat is érinti.

A dolgozók egy része azonban arról számolt be, hogy a januári fizetésében nem jelent meg érzékelhető változás. Többen azt írták: volt, aki a 2025-ben kapott bérével megegyező összeget kapott, mások csak az alapbérüket látták a bérjegyzéken, a korábban beharangozott fejlesztés nélkül.

Az SZTE-n alkalmazott bérstruktúra több elemből áll: az alapbér mellett különböző indikátorok, teljesítményhez kötött juttatások és úgynevezett hűségszorzók is befolyásolják a végső összeget.

Több érintett szerint éppen ez a rendszer okozhatja a problémát. Elképzelhető, hogy

a bérfejlesztés „papíron” megvalósult, de a különböző levonások, átcsoportosítások vagy az egyes bérösszetevők változása miatt nem mindenkinél jelent meg tényleges növekedésként a kifizetésben.

A helyzet bizonytalanságot és elégedetlenséget váltott ki a dolgozók körében. Többen azt sérelmezik, hogy nem kaptak részletes, közérthető tájékoztatást arról, pontosan mikor, milyen formában és kikre vonatkozóan valósul meg az ígért emelés.

Az egyetem szerint a dolgozók hiánytalanul megkapták a nekik járó béremelést

Az ügyben a Délmagyar is megkereste az egyetemet. A Szegedi Tudományegyetem sajtóosztálya röviden reagált:

„A Szegedi Tudományegyetemen a januári bérek a dolgozók és a szakszervezetek felé kommunikált formában kiutalásra kerültek.”

A válasz nem tér ki arra, hogy történt-e tényleges bérfejlesztés, illetve ha igen, az pontosan milyen formában és mely munkavállalói körökre vonatkozott.

Frissítés 2026. 02. 16.: A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenését követően szerkesztőségünknek küldött levelében ezzel szemben azt közölte, hogy az egyetem a január hónapot érintő kiegészítő bérelemek kifizetését teljes körűen rendezte.

„Minden érintett munkatárs hiánytalanul megkapta a neki járó összegeket: az oktatói és funkcionális munkakörökben átlagosan 5%-os, míg a pedagógus, a szakképzési és a kulturális területen dolgozók esetében átlagosan 15%-os béremelés valósult, ami meghaladja a tavalyi évi inflációt” – írták.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.