Több dolgozó szerint nem érkezett meg az ígért béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.

Az SZTE dolgozói a Délmagyar szerkesztőségét tájékoztatták arról, hogy a 2026 elejére ígért fizetésemelést nem kapták meg.

Az egyetem vezetése korábban több alkalommal beszélt arról, hogy 2026 elején bérfejlesztés várható. A kommunikáció szerint az emelés mértéke átlagosan mintegy 5 százalék lett volna, amely az oktatókat, kutatókat és a funkcionális területen dolgozó munkatársakat is érinti.

A dolgozók egy része azonban arról számolt be, hogy a januári fizetésében nem jelent meg érzékelhető változás. Többen azt írták: volt, aki a 2025-ben kapott bérével megegyező összeget kapott, mások csak az alapbérüket látták a bérjegyzéken, a korábban beharangozott fejlesztés nélkül.

Az SZTE-n alkalmazott bérstruktúra több elemből áll: az alapbér mellett különböző indikátorok, teljesítményhez kötött juttatások és úgynevezett hűségszorzók is befolyásolják a végső összeget.

Több érintett szerint éppen ez a rendszer okozhatja a problémát. Elképzelhető, hogy

a bérfejlesztés „papíron” megvalósult, de a különböző levonások, átcsoportosítások vagy az egyes bérösszetevők változása miatt nem mindenkinél jelent meg tényleges növekedésként a kifizetésben.

A helyzet bizonytalanságot és elégedetlenséget váltott ki a dolgozók körében. Többen azt sérelmezik, hogy nem kaptak részletes, közérthető tájékoztatást arról, pontosan mikor, milyen formában és kikre vonatkozóan valósul meg az ígért emelés.

Az egyetem szerint a dolgozók hiánytalanul megkapták a nekik járó béremelést

Az ügyben a Délmagyar is megkereste az egyetemet. A Szegedi Tudományegyetem sajtóosztálya röviden reagált:

„A Szegedi Tudományegyetemen a januári bérek a dolgozók és a szakszervezetek felé kommunikált formában kiutalásra kerültek.”

A válasz nem tér ki arra, hogy történt-e tényleges bérfejlesztés, illetve ha igen, az pontosan milyen formában és mely munkavállalói körökre vonatkozott.

Frissítés 2026. 02. 16.: A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenését követően szerkesztőségünknek küldött levelében ezzel szemben azt közölte, hogy az egyetem a január hónapot érintő kiegészítő bérelemek kifizetését teljes körűen rendezte.

„Minden érintett munkatárs hiánytalanul megkapta a neki járó összegeket: az oktatói és funkcionális munkakörökben átlagosan 5%-os, míg a pedagógus, a szakképzési és a kulturális területen dolgozók esetében átlagosan 15%-os béremelés valósult, ami meghaladja a tavalyi évi inflációt” – írták.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.