Minden fontos tudnivaló, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet

Akár gólyák vagytok, akár már felsőbb évesek, bármikor közbejöhet egy olyan élethelyzet, ami miatt passziválnotok kell egy félévet. Összegyűjtöttük nektek az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.

  • Rodler Lili

Mivel jár a passziválás?

Ha a passziválás mellett döntötök, akkor az adott félévben nem rendelkeztek hallgatói jogviszonnyal az egyetemen. Ez annyit jelent, hogy nem kell felvennetek a tárgyaitokat, bejárni az órákra és végül vizsgát sem kell tennetek. Ha önköltséges képzésre jártok, akkor az adott félévben tandíjat sem fogtok fizetni.

Fontos tudnotok viszont, hogy a hallgatói jogviszony megszűnésével számos kedvezménytől is elestek:

  • A passzív félévben például nem kaphattok ösztöndíjat, és diákhitelt sem igényelhettek.
  • Emellett nem lesz érvényes a diákigazolványotok, így nem utazhattok kedvezményesen.
  • Diákmunkát viszont passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.
Pótfelvételi 2025

Hogyan lehet passziválni?

Passziválni igen egyszerűen, a szemeszter elején tudtok a Neptunon keresztül. A státuszotok megváltoztatása pedig mindenki számára költségmentes. Fontos azonban figyelni a határidőkre, ugyanis a beiratkozási időszak lezárta utáni passziválásért utólagos díjat számolhatnak fel.

Első félévben is lehet passziválni?

A passziváláshoz szükséges legalább egy teljesített félévvel rendelkeznetek. Az egyetemek azonban megváltoztathatják ezt a szabályt, így több helyen lehetőségetek van első félévben is a halasztásra. Ezzel kapcsolatban érdemes az adott intézménynél, a tanulmányi osztályokon érdeklődni.

Hány félévet lehet halasztani?

A kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet halaszthattok, az összes passzív félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. (Páratlan féléves szakok esetében felfelé kerekítenek.)

Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel meghosszabbítható a passzív félévek száma. Ezt azonban csak komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatják meg a hallgatók.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.