Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az új felvételi szabályoknak köszönhetően 2024-től már nem csak a különböző tanulmányi- és versenyeredményekre vagy hátrányos helyzetért járó címletekre lehet többletpontokat kapni a felsőoktatási felvételiben. Számos esetben egészen egyedi jogcímekkel bővült a lista.
Nyílt napon való részvétel, önkéntesmunka, egy előnyben részesített középiskolában vagy településen szerzett érettségi, hitélet – 2024-től akár ezekre is lehet pontokat kapni a felsőoktatási felvételiben.
A kormány 2022-ben határozott arról, hogy 2024-től átírják a felsőoktatási felvételi szabályait. Ennek az egyik legfontosabb eleme, hogy míg korábban központilag meghatározott jogcímeken, a(z)
lehetett meghatározott összegű többletpontokat kapni maximum 100 pontig, 2024-től a többletpontokról az egyetemek rendelkezhetnek. Az intézmények határozhatják meg tehát azt, hogy pontosan miért adnak többletpontokat - vagyis az új nevükön intézményi pontokat - és azt is, hogy mekkora összegben.
Ez egy nehezen átlátható rendszert eredményezett: minden egyetem saját felvételi tájékoztatót adott ki arról, mire és hány pontot adnak a maximum 100 ponton belül.
Felülírták a korábbi szabályokat
A legtöbb intézményben a korábban említett jogcímeken adható pontok összegét jelentősen megváltoztatták. Ez leginkább a nyelvvizsgáért kapható pontok számában mutatkozik meg. A nyelvtudásért a korábbi központi szabály szerint ugyanis B2-es középszintű vizsga esetén 28, C1-es felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig 40 pontot lehetett kapni. Ellenben az emelt szintű érettségiért 50 pont járt, holott az könnyebben megírható, mint a felsőfokú nyelvvizsga.
Ezt az egyetemek is beláthatták, mivel számosi intézmény határozott úgy, hogy 2024-től gazdagabban jutalmazza a nyelvtudást. Vannak egyetemek, amik például már a részvizsgákra is adnak pontokat, míg bizonyos intézményekben a C1 szintű felsőfokú nyelvvizsgáért a maximum összeg, tehát 100 pont jár. Jóval több tehát, mint korábban.
Vannak azonban olyan egyetemek is, amik a pontok átírása helyett vagy mellett kibővítették az egyes kategóriákat. A tanulmányi és művészeti versenyek kategóriáján belül például a korábbi szabályozás szerint csak az
elért bizonyos helyezésekre járhattak pontok. Most azonban a Szegedi Tudományegyetem intézményi pontokkal jutalmazza többek között a WorldSkills és az EuroSkills nevű versenyeket és az „Ifjú tudósok” középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezést. Az Óbudai Egyetemen pedig 3-20 pont közötti összeg járhat az e-Sportért, és 20-80 pont a First Lego League, a RoboCupJunior és a World Robot Olympiad versenyekért is.
A pontos jogcímeket és szabályokat az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.
Új jogcímek
A korábbi szabályok átírásához hozzátartozik az is, hogy a felsőoktatási intézmények akár teljesen új jogcímeket is bevezethetnek.
Vannak például egyetemek, ahol 3-20 közötti intézményi pontot ér az önkéntesmunka, máshol pedig azt is figyelembe veszik és jutalmazzák, ha a jelentkező a középiskolás évei során az 50 óra közösségi szolgálatot valamilyen az egyetem által preferált szervezetnél vagy intézményben végezte.
Pontokat érhet ugyanakkor a Diákönkormányzatban betöltött pozíció is, az egyházi egyetemek esetében pedig a hitélet.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például 15 pont járt azért, ha a jelentkező a középiskolában legalább egy éven keresztül tanult katolikus hittant, 10 pont pedig azért, ha aktívan részt vett a helyi katolikus egyházközösség életében. A Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 25 extra pontot ér a hittan érettségi vizsga, és automatikusan megkapja a 25 érettségi pontot az a jelentkező is, aki református középiskolában végzett.
Bizonyos esetekben ugyanakkor az új jogcímek közé „becsúsztak” igen furcsa, intézményi pontokat érő címletek is.
A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán például 10 pontot ér a nyílt napon való részvétel. A Dunaújvárosi Egyetemen pedig 15 pont jár, ha a jelentkező egy családtagja is ott végzett, 50 pont azért, ha Paks vagy Dunaújváros valamelyik iskolájába járt, 100 pont pedig az egyetem munkatársainak.
A pontos jogcímeket és szabályokat ebben az esetben is az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).