Miért annyira nehéz egy gólyatáborban egy feladatra nemet mondani?

Miért csináltad meg, ha úgy érezted, neked ez már nem fér bele? Miért nem mondtad, hogy nem vehetitek el a gyógyszereimet? Miért nem jöttél haza, ha ennyire rosszul érezted magad? Ilyen és ehhez hasonló reakciók érkeztek sok esetben azokra a beszámolókra, amelyekben mostani és egykori elsősök osztották meg negatív élményeiket a gólyatáborról.

 

Az Eduline soha nem kapott annyi olvasói levelet, mint azután, hogy kiderült, mi történt a BME VIK 2024-es bodajki gólyatáborában. A diákok beszámolói szerint nem csak egyszer és nem csak a BME-n éltek vissza a szervezők a hatalmukkal.

A Műegyetem nagyon gyorsan reagált: még aznap munkacsoportot állítottak fel és jövőre náluk már központilag szervezik meg a gólyatábort. Az eset kapcsán pedig a HÖOK nyílt levelet küldött a gólyatáborok szervezőinek és a hallgatói képviselőknek.

De felmerülhet a kérdés, hogy a 2014-es szexuális botrány óta miért tekinthető normálisnak, ha a szervezők visszaélnek a hatalmukkal? Miért annyira nehéz egy ilyen helyzetben még a legmegalázóbb feladatra is nemet mondani vagy egyszerűen összecsomagolni és hazajönni? És egyáltalán egy fiatal felnőttnek egy ilyen helyzetben hogyan segíthet a családja?

A HVG Fülke eheti adásában Kacskovics Mihály Béla Rácz Dominikát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászát és Kurucz-Gáspár Tündét, az Eduline főszerkesztőjét kérdezte.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.