Nyílt levelet küldött a HÖOK a gólyatáborok szervezőinek és a hallgatói képviselőknek

A HÖOK választmánya pontokba szedte, mire kell figyelni a gólyatáborok szervezése során.

A szerkesztőségünk részére is eljuttatott nyílt levélből kiderült, hogy a közösségszervező munka egyik legfontosabb része, hogy a gólyatáborban és később az egyetemen mindenki számára biztosítsák a tiszteletteljes, támogató légkört, ezért pontokba szedte a HÖOK, hogy a gólyatáborok szervezése során mire kell figyelni a szervezőknek.

Gólyatábori botrányok

Ezek közül az első, hogy az emberi méltóság és a tiszteletteljes bánásmód semmilyen módon sérülhet a gólyatáborokban. Ha van olyan intézményi hagyomány, ami ezeket megsérti, azokat ki kell vezetni. Ha valaki ezt megszegi, és a hallgatói képviselő tudomására jut, akkor haladéktalanul járjanak el az ügyben.

Ezután kitértek arra is, hogy a szervezők ne tegyék kötelezővé a programokat a gólyáknak, hívják fel a figyelmüket arra a lehetőségre,  ha úgy érzik nem komfortos számukra a játék, akkor abban nem kell részt venniük.

Elvárjuk, hogy a rendezvény résztvevői, gólyatábor esetén a gólyák, megfelelően tájékoztatva legyenek arról, hogy kihez tudnak fordulni, amennyiben nem megfelelő bánásmódban van részük továbbá, hogy az illető, akihez fordulnak, a felmerülő problémákat megfelelő módon kezelje, feladatát pedig felelősségteljesen lássa el.

- írták, majd kitértek arra is, hogy a HÖOK Alapszabály részét képező Etikai Chartában foglaltak ismerete és betartása valamennyi hallgatói képviselőre nézve kötelező érvényű.

Ezután felhívták a szervezők és a képviselők figyelmét, hogy a pontokat szigorúan tartsák be, és ennek érdekében folyamatosan értékeljék és felügyeljék a gólyatáborok és egyéb hallgatói rendezvények szervezését, valamint lebonyolítását.

Az Etikai Chartával kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy felülvizsgálják, és ennek kapcsán országos egyeztetést indítanak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.