Kiderült, mit gondolnak az oktatásról az Eduline-olvasók, szigorítanak az egyetemek: a hét hírei

Egyre több egyetemen térnek át online oktatásra, míg az általános és középiskolákban a maszkviselés és a belépés szabályain szigorítanak - többek között erről írtunk ezen a héten. Beszámoltunk arról is, hogy mit gondolnak az Eduline olvasói a legfontosabb oktatási kérdésekről. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Szabad kezet adott a kormány az iskolaigazgatóknak maszkügyben, egymás után szigorítanak az iskolák

Kedden arról írtunk, hogy egyre több általános és középiskolában teszik kötelezővé a maszkviselést, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az iskolai járványügyi szabályokról az igazgatók dönthetnek. Sok intézményben lefújták a nyílt napokat, reggelente újra mérik a diákok testhőrmérsékletét, és a közösségi terekben - sok iskolában az osztálytermekben is - maszkot kell viselni. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Magyar topegyetemekre felvételiznek, mégsem iratkoznak be: pont a legtehetségesebb diákok mennek külföldre

Szerdán érdekes jelenségről számoltunk be: van olyan magyarországi topegyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be. Van, amikor családi vagy anyagi okok állnak a döntés mögött, de nagy részük azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre, és ott kezdi meg tanulmányait. Itt találjátok cikkünket.

Egymás után fújják le a nyílt napokat az egyetemek

A koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt egyre több egyetemen és főiskolán döntenek úgy, hogy mégsem tartanak hagyományos nyílt napokat, helyette online programokat szerveznek a felvételizőknek. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen lehet meghallgatni a tájékoztatókat, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik be. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói

Néhány napja arra kértük az Eduline olvasóit, hogy mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek, és amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak. Ötezren töltötték ki a teljes kérdőívet, a többség támogatná, hogy újra 18 legyen a tankötelezettség felső korhatára, jelentősen emelnék a pedagógusok fizetését, a modellváltó egyetemeket pedig visszaadnák az államhoz. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Szigorítanak a felsőoktatási intézmények

A héten folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a felsőoktatási intézmények egymás után reagálnak a romló járványhelyzetre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán az előadásokat online tartják meg a szorgalmi időszak végéig, a jogi karon pedig a vizsgákat tartják majd online. A Budapesti Metropolitan Egyetemen online oktatást és vizsgáztatást rendeltek el, a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezősök tanulnak digitálisan. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának hallgatói petíciót indítottak azért, hogy náluk is rendeljenek el távoktatást.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.