Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egyre több egyetemen térnek át online oktatásra, míg az általános és középiskolákban a maszkviselés és a belépés szabályain szigorítanak - többek között erről írtunk ezen a héten. Beszámoltunk arról is, hogy mit gondolnak az Eduline olvasói a legfontosabb oktatási kérdésekről. Ezek voltak a hét hírei.
Szabad kezet adott a kormány az iskolaigazgatóknak maszkügyben, egymás után szigorítanak az iskolák
Kedden arról írtunk, hogy egyre több általános és középiskolában teszik kötelezővé a maszkviselést, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az iskolai járványügyi szabályokról az igazgatók dönthetnek. Sok intézményben lefújták a nyílt napokat, reggelente újra mérik a diákok testhőrmérsékletét, és a közösségi terekben - sok iskolában az osztálytermekben is - maszkot kell viselni. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Magyar topegyetemekre felvételiznek, mégsem iratkoznak be: pont a legtehetségesebb diákok mennek külföldre
Szerdán érdekes jelenségről számoltunk be: van olyan magyarországi topegyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be. Van, amikor családi vagy anyagi okok állnak a döntés mögött, de nagy részük azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre, és ott kezdi meg tanulmányait. Itt találjátok cikkünket.
Egymás után fújják le a nyílt napokat az egyetemek
A koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt egyre több egyetemen és főiskolán döntenek úgy, hogy mégsem tartanak hagyományos nyílt napokat, helyette online programokat szerveznek a felvételizőknek. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen lehet meghallgatni a tájékoztatókat, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik be. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói
Néhány napja arra kértük az Eduline olvasóit, hogy mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek, és amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak. Ötezren töltötték ki a teljes kérdőívet, a többség támogatná, hogy újra 18 legyen a tankötelezettség felső korhatára, jelentősen emelnék a pedagógusok fizetését, a modellváltó egyetemeket pedig visszaadnák az államhoz. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Szigorítanak a felsőoktatási intézmények
A héten folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a felsőoktatási intézmények egymás után reagálnak a romló járványhelyzetre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán az előadásokat online tartják meg a szorgalmi időszak végéig, a jogi karon pedig a vizsgákat tartják majd online. A Budapesti Metropolitan Egyetemen online oktatást és vizsgáztatást rendeltek el, a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezősök tanulnak digitálisan. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának hallgatói petíciót indítottak azért, hogy náluk is rendeljenek el távoktatást.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.