Kiderült, mit gondolnak az oktatásról az Eduline-olvasók, szigorítanak az egyetemek: a hét hírei

Egyre több egyetemen térnek át online oktatásra, míg az általános és középiskolákban a maszkviselés és a belépés szabályain szigorítanak - többek között erről írtunk ezen a héten. Beszámoltunk arról is, hogy mit gondolnak az Eduline olvasói a legfontosabb oktatási kérdésekről. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Szabad kezet adott a kormány az iskolaigazgatóknak maszkügyben, egymás után szigorítanak az iskolák

Kedden arról írtunk, hogy egyre több általános és középiskolában teszik kötelezővé a maszkviselést, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az iskolai járványügyi szabályokról az igazgatók dönthetnek. Sok intézményben lefújták a nyílt napokat, reggelente újra mérik a diákok testhőrmérsékletét, és a közösségi terekben - sok iskolában az osztálytermekben is - maszkot kell viselni. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Magyar topegyetemekre felvételiznek, mégsem iratkoznak be: pont a legtehetségesebb diákok mennek külföldre

Szerdán érdekes jelenségről számoltunk be: van olyan magyarországi topegyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be. Van, amikor családi vagy anyagi okok állnak a döntés mögött, de nagy részük azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre, és ott kezdi meg tanulmányait. Itt találjátok cikkünket.

Egymás után fújják le a nyílt napokat az egyetemek

A koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt egyre több egyetemen és főiskolán döntenek úgy, hogy mégsem tartanak hagyományos nyílt napokat, helyette online programokat szerveznek a felvételizőknek. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen lehet meghallgatni a tájékoztatókat, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik be. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói

Néhány napja arra kértük az Eduline olvasóit, hogy mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek, és amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak. Ötezren töltötték ki a teljes kérdőívet, a többség támogatná, hogy újra 18 legyen a tankötelezettség felső korhatára, jelentősen emelnék a pedagógusok fizetését, a modellváltó egyetemeket pedig visszaadnák az államhoz. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Szigorítanak a felsőoktatási intézmények

A héten folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a felsőoktatási intézmények egymás után reagálnak a romló járványhelyzetre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán az előadásokat online tartják meg a szorgalmi időszak végéig, a jogi karon pedig a vizsgákat tartják majd online. A Budapesti Metropolitan Egyetemen online oktatást és vizsgáztatást rendeltek el, a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezősök tanulnak digitálisan. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának hallgatói petíciót indítottak azért, hogy náluk is rendeljenek el távoktatást.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.