Kiderült, mit gondolnak az oktatásról az Eduline-olvasók, szigorítanak az egyetemek: a hét hírei

Egyre több egyetemen térnek át online oktatásra, míg az általános és középiskolákban a maszkviselés és a belépés szabályain szigorítanak - többek között erről írtunk ezen a héten. Beszámoltunk arról is, hogy mit gondolnak az Eduline olvasói a legfontosabb oktatási kérdésekről. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Szabad kezet adott a kormány az iskolaigazgatóknak maszkügyben, egymás után szigorítanak az iskolák

Kedden arról írtunk, hogy egyre több általános és középiskolában teszik kötelezővé a maszkviselést, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az iskolai járványügyi szabályokról az igazgatók dönthetnek. Sok intézményben lefújták a nyílt napokat, reggelente újra mérik a diákok testhőrmérsékletét, és a közösségi terekben - sok iskolában az osztálytermekben is - maszkot kell viselni. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Magyar topegyetemekre felvételiznek, mégsem iratkoznak be: pont a legtehetségesebb diákok mennek külföldre

Szerdán érdekes jelenségről számoltunk be: van olyan magyarországi topegyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be. Van, amikor családi vagy anyagi okok állnak a döntés mögött, de nagy részük azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre, és ott kezdi meg tanulmányait. Itt találjátok cikkünket.

Egymás után fújják le a nyílt napokat az egyetemek

A koronavírus-fertőzöttek növekvő száma miatt egyre több egyetemen és főiskolán döntenek úgy, hogy mégsem tartanak hagyományos nyílt napokat, helyette online programokat szerveznek a felvételizőknek. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen lehet meghallgatni a tájékoztatókat, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik be. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói

Néhány napja arra kértük az Eduline olvasóit, hogy mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek, és amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak. Ötezren töltötték ki a teljes kérdőívet, a többség támogatná, hogy újra 18 legyen a tankötelezettség felső korhatára, jelentősen emelnék a pedagógusok fizetését, a modellváltó egyetemeket pedig visszaadnák az államhoz. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Szigorítanak a felsőoktatási intézmények

A héten folyamatosan beszámoltunk arról, hogy a felsőoktatási intézmények egymás után reagálnak a romló járványhelyzetre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán az előadásokat online tartják meg a szorgalmi időszak végéig, a jogi karon pedig a vizsgákat tartják majd online. A Budapesti Metropolitan Egyetemen online oktatást és vizsgáztatást rendeltek el, a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezősök tanulnak digitálisan. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának hallgatói petíciót indítottak azért, hogy náluk is rendeljenek el távoktatást.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.