Egymás után teszik kötelezővé az általános és középiskolák a maszkviselést, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten bejelentette, hogy az üzletekbe, a színházakba és mozikba maszk nélkül nem lehet majd bemenni, az iskolai szabályokról azonban az igazgatók dönthetnek. Döntöttek is: van, ahol csak a folyosókon kell viselni, máshol a saját tantermükben sem vehetik le a maszkot a diákok, sok általános és középiskolában lefújták a nyílt napokat és a hagyományos fogadóórákat, és reggelente újra mérik a gyerekek és a felnőttek testhőmérsékletét.
„Tisztelt Szülők, Kedves Diákok! Az országos járványügyi rendelkezésekkel összhangban 2021.11.22-i hatállyal a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban is újra bevezetjük a kötelező maszkviselést a közösségi terekben. Amennyiben a tanár kéri, a tanórán is kötelező a maszk viselése” – olvasható a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium oldalán. Nem ez az egyetlen középiskola, amely a múlt heti járványügyi szigorítás után döntött úgy, hogy előírja a maszkviselést, kötelezővé teszi a reggeli testhőmérséklet-mérést és a kézfertőtlenítést.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy péntek éjféltől zárt térben ismét kötelező maszkot viselni, a mozikban, a színházakban és az üzletekben is fel kell majd venni a maszkot, az iskolai szabályokról azonban az igazgatók döntenek majd.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken küldött minderről levelet az iskolaigazgatóknak. Ebben azt írják, hogy a nevelőtestületek eddig is szigoríthattak a járványügyi előírásokon, ehhez csak a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét kellett kikérniük (ahogy arról korábban beszámoltunk, több iskola már szeptember végén kötelezővé tette a maszkot), ám ezentúl az igazgató egyedül is dönthet a maszkviselési szabályokról. Igaz, a tárca azt javasolja, hogy ennek ellenére érdemes egyeztetni a szülőkkel és a diákönkormányzattal, és továbbra is érvényes az az alapszabály, hogy a maszkviselést senkinek sem lehet megtiltani.
Sok helyen a nyílt napot is lefújták
A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban is úgy döntöttek, kötelezővé teszik a maszkviselést november 20-tól, azt az órákon sem lehet levenni. Az intézmény a járványhelyzet miatt a nyílt napokat lefújta, egyedül a „beiskolázási szülői értekezletet” tartják meg a héten. A XVII. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában és Gimnáziumban is változtattak a szabályokon, hétfőtől a tantermekben csak azoknak nem kötelező a maszk, akik az elmúlt hat hónapban átestek a betegségen, vagy már beoltatták magukat. A belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés és a testhőmérséklet-mérés, a fogadóórákat pedig online tartják meg.
„Hétfőtől a közösségi terekben, folyosókon, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika előadókban kötelező a maszk viselése. Mindenkinek! Órákon, ha a tanár kéri, szintén kötelező a maszk. Szünetekben kérjük a tanulókat, lehetőség szerint tartózkodjanak az osztálytermükben” – olvasható az igazgatói döntés az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium oldalán. És ha már Petőfi: a fehérgyarmati Petőfi Sándor Technikumban is úgy döntöttek, élnek a kormányrendeletben felkínált lehetőséggel, és elrendelték a kötelező maszkviselést, belépéskor pedig a kezeket is fertőtleníteni kell. Az intézményben egyébként különböző munkacsoportokat is létrehoztak, többet arra az esetre, ha online vagy hibrid oktatásra kell átállni.
Az általános iskolások sem kapnak felmentést
A kormányzati bejelentés után számos általános iskolában is szigorítottak a szabályokon. A Városmajori Kós Károly Általános Iskolában péntek óta kötelező a maszkviselés, a szülők csak az épület kapujáig kísérhetik a gyerekeket, a belépéskor fertőtleníteni kell a kezeket, emellett mérik a diákok testhőmérsékletét is – erről tájékoztatták az iskola oldalán és a Krétán keresztül a szülőket, akiket arra kérnek, hogy pótmaszkot is készítsenek be a diákoknak. Az intézményben csökkentik a „teremváltások” számát is, ami a koronavírus-járvány berobbanása óta bevett eszköz az oktatásban: ilyenkor az osztályok nem „vándorolnak” a szaktantermek között, hanem egész nap a saját termükben vannak, és oda érkeznek a szaktanárok.
A Sashegyi Arany János Gimnáziumban és Általános Iskolában is maszkot kell viselni péntek óta. Az intézmény szűkszavú tájékoztatójából kiderül, hogy „a covid és egyéb légúti megbetegedések számának emelkedése miatt” nemcsak a közösségi terekben, hanem a tantermekben is el kell takarni az orrot és a szájat.
A szintén budapesti Fillér Utcai Általános Iskola épületébe is csak maszkban, kézfertőtlenítés után lehet belépni, a diákok napközben csak az órarendjüknek megfelelő tanteremben tartózkodhatnak, szünetben sem mehetnek át másik terembe. A maszkviselés egyelőre csak a folyosókon és a közösségi terekben kötelező, a tantermekben nem. „Akkor kötelező a maszk használata a tantermekben is, ha az osztályban covid pozitív eset merült fel, de még nem történt központi intézkedés, vagy ha az osztályban bármilyen okból az adott napon 5 főnél több hiányzik” – olvasható az iskola oldalán, ahol arra is kitérnek, hogy egy-egy osztály szülői közössége dönthet úgy, hogy az osztályteremben is folyamatosan maszkot kell hordani.
Több vidéki általános iskolában is változtattak a szabályokon. A pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola igazgatója november 20-tól december 4-ig rendelte el a kötelező maszkviselést, „az intézkedés célja a koronavírus járvány terjedésének megakadályozása, a jelenléti oktatás fenntartásának biztosítása” – írják az iskola oldalán. A dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola is néhány napja értesítette a szülőket arról, hogy a koronavírus-járvány miatt hétfőtől az aulában, a lépcsőházban, a folyosókon mindenkinek maszkot kell viselnie, a tanórákon, a tanáriban és a saját tanteremben azonban ez nem elvárás. „Kérjük a szülőt, gondoskodjon arról, hogy gyermekénél minden nap legyen tiszta maszk, továbbá kérje gyermekét, hogy az épületbe lépve tegye is fel azt” – írják. Az iskola oldalán közzétett adatok alapján egyébként múlt héten több osztály is digitális oktatásra állt át koronavírus-fertőzés miatt.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
