Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói

Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.

  • Szabó Fruzsina

Legyen újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, dolgozzák át a tanterveket, adjanak nagyobb szakmai szabadságot a tanároknak, változzon az állami iskolák fenntartói rendszere, kapjanak magasabb bért a pedagógusok – többek között ilyen oktatási javaslatok szerepelnek az ellenzéki pártok programjaiban. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak ezekről a kérdésekről az Eduline olvasói, változtatnának-e például a kötelező olvasmányok listáján, a mindennapos testnevelésen vagy az iskolakezdés időpontján.

Kérdőívünket november 17-e és 25-e között több mint ötezren töltötték ki, a legkülönfélébb válaszokat adva az oktatás égető kérdéseire. A kutatás természetesen nem reprezentatív. Lássuk, min változtatnának az olvasóink.

Iskolák és egyetemek: maradjon vagy menjen?

Már az első kérdésre adott válaszok meglepetést okoztak, a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentése ugyanis komoly szakmai tiltakozást váltott ki néhány évvel ezelőtt – nem véletlen, hogy gyakorlatilag az összes ellenzéki párt programjában az első oktatásügyi beavatkozások között szerepel a tankötelezettségi korhatár megváltoztatása. Ehhez képest az Eduline olvasói megosztottak: bár a legtöbben visszaállítanák a régi szabályt, 32 százalék szerint nem lehet egységesen kezelni az iskolakötelezettséget, hiszen a szakképző iskolások a képzés lerövidítése miatt (korábban négyévesek voltak a szakiskolák, a szakképzés átalakítása után már csak hároméves képzést nyújtanak) már 16-17 évesen szakmát szerezhetnek. A kérdőívet kitöltők negyede elégedett a 16 éves korig tartó tankötelezettséggel, és egyáltalán nem változtatna az előírásokon.

Mi legyen a „modellváltó”, vagyis az elmúlt egy-két évben alapítványi fenntartásba került egyetemekkel? – ezt a kérdést is feltettük az Eduline olvasóinak, miután idén nyáron minden korábbinál több felsőoktatási intézmény vált alapítványivá, az egész országban már csak öt állami egyetem és egy főiskola van. A legtöbb olvasónk a fenntartón nem, sokkal inkább a kuratóriumok összetételén változtatna, számos alapítványi egyetem irányító testületébe ugyanis kormánytagok és kormányközeli üzletemberek is bekerültek. A válaszadók 28 százaléka szerint újra állami fenntartásba kellene venni ezeket az intézményeket, minden negyedik kitöltőt pedig nem igazán érdekli a fenntartó, ha az adott egyetem állami ösztöndíjas képzéseket is hirdet.

Az általános és középiskolák fenntartójáról szóló kérdésre már egységesebb válaszok érkeztek, a többség azt szeretné, ha az iskolák visszakerülnének a tankerületi központoktól az önkormányzatokhoz, ehhez pedig állami segítséget is adnának. A válaszadók negyede hagyná az iskolákat a tankerületeknél, de a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot adna nekik, 7 százalék szerint jó helyen vannak az intézmények az államnál, 14 százalék pedig – meglepően sokan – bizonytalan a témában.

Tanári fizetések? Emelni kell

Abban viszont – úgy tűnik – nagy az egyetértés, hogy a tanári béreken változtatni kell. Tízből hat Eduline-olvasó támogatja a szakszervezetek javaslatát, amelynek lényege, hogy a béreket ismét az aktuális minimálbér alapján kell számolni, nem pedig a fix, évek óta változatlan (101 500 forintos) vetítési összeg alapján. A fizetésemelés ekkor lenne igazán jelentős, jövőre ugyanis már 200 ezer forint lesz a minimálbér, vagyis némi számolgatás után kiderül, hogy a legtöbb tanár havi 200-300 ezer forintot nyerne a változtatással.

A válaszadók 34 százaléka ennél valamivel szolidabb javaslattal állt elő, és legalább 30 százalékkal emelné a pedagógusok bérét, 6 százaléka teljesítményarányos bérezést vezetne be, és mindössze a válaszadók egy százaléka írta azt, hogy nem változtatna a tanári fizetéseken – amelyek egyébként nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak.

Tanterv, kötelező olvasmány, mindennapos testnevelés

Az iskolai tantervekkel sem mindenki elégedett. Abban nagyjából egyetértenek olvasóink, hogy változtatni kell, de más-más pontokon nyúlnának bele a rendszerbe. A válaszadók 30 százaléka nagyobb szabadságot adna a tanároknak és az iskoláknak, és a kötelező tartalmakat szorítaná vissza, 27 százalék az egész Nemzeti alaptantervet újraírná, de csak széles körű egyeztetések után. Meglepően sokan változtatnának a tantárgyak választékán is, nagyobb szabadságot adva a középiskolásoknak, és alig vannak olyanok, akik nem módosítanának a jelenlegi tanterveken.

A kötelező olvasmányok listája is örök vitatéma, abban azonban az Eduline olvasóinak többsége egyetért, hogy változtatni kellene a művek és szerzők listáján – sőt a legtöbben minimálisra szűkítenék a kötelezők listáját, és inkább a tanárokra és a diákokra bíznák, mit vesznek be az irodalomórák törzsanyagába. Sokan szeretnének több kortárs irodalmat, és sokan tartanák fontosnak az erről szóló szakmai egyeztetéseket is.

A mindennapos testnevelésről – kis túlzással – mindenki mást gondol. A válaszadók harmada meghagyná a heti öt testnevelésórát, de egyet-kettőt kiváltana úszással, tánccal vagy más, szabadon választott mozgásformával. Majdnem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a diákok így is túlterheltek, ezért érdemes lenne visszatérni a heti 2-3 testnevelésórához, mások pedig csak akkor tennék kötelezővé a napi mozgást, ha minden iskolában lenne megfelelő számú tornaterem. A kérdőívet kitöltők 12 százaléka szerint viszont mindenképpen maradnia kellene a mindennapos testnevelésnek, így legalább garantáltan mozognak valamennyit a tizenévesek.

A bónuszkérdés: mikor kezdődjön a tanítás?

A 9 órai iskolakezdés vissza-visszatérő téma, az ADOM Diákmozgalom néhány hónappal ezelőtt többek között olyan javaslatokat tett közzé, mint a pedagógusbérek növelése, az önálló oktatási minisztérium létrehozása és a középiskolások 9 órai iskolakezdése. Utóbbiról a diákszervezet azt írta, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a későbbi kezdéssel fokozható a diákok koncentrációja, aktivitása, ráadásul a buszok, villamosok sem lennének annyira zsúfoltak reggelente. A döntést azonban a helyi iskolai közösségekre – a tantestületre, a diákönkormányzatra – bíznák. Karácsony Gergely főpolgármester már tavaly csúsztatott kezdést javasolt a középiskoláknak, főként a járvány és a reggeli csúcsforgalom miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem sokkal később azt közölte: erről már most maguk az iskolák döntenek.

Meglepő, de az Eduline-olvasók 37 százaléka arra szavaz, hogy maradjon a 8 órai iskolakezdés, 20 százalék a 9 órára, 12 százalék a fél 9-re szavazott. Minden harmadik olvasónk az iskolai közösségekre bízná a dolgot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.