Szigorít az ELTE: van, ahol nem elég a szövetmaszk, máshol online órák és vizsgák várnak a hallgatókra

Szigorított a járványügyi szabályokon az Eötvös Loránd Tudományegyetem több kara. A bölcsészkaron az előadásokat a szorgalmi időszak végéig online tartják meg, a jogi karon pedig a vizsgákat szervezik majd online formában. Az informatikai karon - ahol már az szemeszter elején két csoportra osztották a hallgatókat, felváltva járhatnak be az egyetemre - a hiányzásokra vonatkozó szabályokon változtattak. Ott egyébként nem elég a sebészi vagy a szövetmaszk, legalább ffp2-es maszkot kell viselni az épületben.

  • Szabó Fruzsina

November 22-től a szorgalmi időszak végéig csak online lehet megtartani az előadásokat – így döntöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az erről szóló dékáni utasítás múlt héten jelent meg. A járványhelyzet miatt az összes előadást rögzítik, a felvételeket egészen a vizsgaidőszak végéig megnézhetik majd a hallgatók.

Nem ez az egyetlen szigorítás: a bölcsészkaron „visszavonásig” nem lehet közösségi eseményeket tartani, a már meghirdetett konferenciák, workshopok, tudományos rendezvények szervezőitől pedig azt kéri a kar vezetése, hogy lehetőleg azokat is online tartsák meg. A doktori védések kilógnak a sorból, azokat hagyományos és online formában is meg lehet szervezni, viszont a védéseket követő fogadásokat el kell halasztani.

Döntött a szenátus, szigoríthatnak a dékánok

Az ELTE szenátusa november 15-én hagyta jóvá az egyetem járványügyi testületének javaslatát, amely a dékánoknak megadja a felhatalmazást arra, hogy a járványhelyzet miatt eltérjenek a hagyományos oktatási rendtől - ez az órákat és a vizsgákat is érintheti.

Az egyetem egyébként már szeptember eleje óta hetente arra kéri a dolgozókat és a diákokat, hogy adjanak információt arról, vannak-e Covidra utaló tüneteik, van-e pozitív teszteredményük, beoltatták-e már magukat. A hallgatóknak múlt héten kiküldött helyzetjelentés alapján 8201 kitöltő közül 214-nek volt pozitív teszteredménye, további 320-an úgy gondolják, hogy fertőzöttek, de teszteredményük nincs.

Legalább ffp2-es maszk kell az informatikai karon

Az ELTE Informatikai Karán is változtattak a szabályokon, pedig ott eleve szigorú előírásokkal kezdték az őszi szemesztert. Már szeptember elején két csoportra osztották a hallgatókat vezetéknevük kezdőbetűje alapján. Az egyik csoport az „A” héten járhat be a campusra, a másik csoport pedig a „B” héten – a diákok minden második héten tehát csak otthonról, online kapcsolódhatnak be a foglalkozásokba.

A múlt heti dékáni utasítás alapján ezentúl nem számít hiányzásnak, ha egy hallgató azon a héten is online vesz részt az óráin, amikor egyébként be kellene járnia az egyetemre. „Ennek a módosításnak az a célja, hogy az enyhe tüneteket mutató, illetve tünetmentes, de potenciálisan fertőzött, és/vagy COVID fertőzött személyekkel kontaktusban lévő hallgatók semmiképpen se érezzék úgy, hogy nekik az órákon feltétlenül részt kell venniük ezen körülmények ellenére is. Ez azt is jelenti, hogy a számonkérések során a tanárnak azt is biztosítani kell, hogy az online formában résztvevő hallgatók ne kerüljenek hátrányba, a számonkéréseket online is meg kell szervezni” – olvasható az utasításban.

A campuson egyébként legalább ffp2-es maszkot kell viselni. „Egy másodpercre sem szabad levenni a belső térben a maszkot, kézzel hozzá sem szabad érni!  A maszk levételére kizárólag kézfertőtlenítést követően és csak az épületen kívül van lehetőség. Ez alól csak az kivétel, ha a saját irodájában, zárt ajtó mögött egyedül tartózkodik egy munkatársunk” – írják.

A jogi karon minden vizsgát online tartanak

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a vizsgaidőszakot érintik a változások: a záróvizsgák kivételével minden írásbeli és szóbeli vizsgát online tartanak meg. A kar vezetése szerint az ELTE-s dolgozóknak és hallgatóknak kiküldött kérdőívre adott válaszokból az derül ki, hogy a járvány terjedése erősödik, „ami a közelgő vizsgaidőszakban azzal járhat, hogy sokan nem – vagy csak a járványügyi szabályok megsértésével – tudnának vizsgázni”.

A döntés az ÁJK-n az órákat egyelőre nem érinti, a dékáni levél alapján az előadásokat és a szemináriumokat a szeptemberben meghatározott rend szerint tartják meg.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.