Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Szeptemberben még úgy tűnt, hogy az idei nyílt napokat megtarthatják az egyetemek és főiskolák, a koronavírus-fertőzöttek egyre magasabb száma miatt azonban a napokban több felsőoktatási intézményben döntöttek úgy, hogy lefújják a 2022-ben felvételizőknek szóló programokat, helyette online vagy hibrid megoldást választanak. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen hallgathatják meg a tájékoztatókat a diákok, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik majd be.
„A járványügyi helyzetre való tekintettel a jelenléti nyílt nap elmarad!” – ezt közölte november elején Facebook-oldalán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Gyorsan reagáltak a romló járványügyi adatokra, és egy online felületre költöztették át az eseményt, amelyre lassan két hete lehet regisztrálni. A szervezők egyébként próbáltak minden programot „átmenteni”: az előadásokat többnyire Teamsen tartják meg, a hallgatóktól tematikus csetszobákban lehet kérdezni, de élőben is bejelentkeznek majd a campusról Zoomon, sőt az Építészmérnöki Kar oktatói és hallgatói Instagramon is aktívak lesznek.
Nem ez az első alkalom, hogy az utolsó pillanatokban kell lefújni a hagyományos nyílt napokat. A tavalyi tájékoztató előadásokat is csak online tarthatták meg az egyetemek és főiskolák, miután a koronavírus-járvány második hulláma miatt 2020. november elején bezártak a felsőoktatási intézmények és a kollégiumok, és mindenhol digitális oktatásra álltak át - a szokásos felsőoktatási vásárt, az Educatio kiállítást is online tartották meg januárban. Idén szeptenberben még úgy tűnt, az idei nyílt napokat rendben megtarthatják majd az intézmények, de a napokban több egyetem döntött úgy, hogy a koronavírus-fertőzöttek egyre növekvő száma miatt lefújják a rendezvényeket.
Több ezer diákot vártak volna a nyílt napokra
A Debreceni Egyetemen is ezen a héten jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt online tartják meg a DExpo nevű összegyetemi nyílt napot, amelyen minden évben több ezer középiskolás szokott részt venni. A rendezvényt már tavaly is kénytelenek voltak online megszervezni, idén is az egyetem Youtube-csatornáján mutatják majd be az egyetem tizennégy karát, a különböző szakokat, ösztöndíjakat, továbbtanulási lehetőségeket, a jövőre felvételizők pedig e-mailben tehetik fel a kérdéseiket.
„Nagyon sajnáljuk, hogy személyesen nem tudunk találkozni” – ezt már a Szegedi Tudományegyetem közleményében lehet olvasni, amelyet a szeged.hu idézett. Az intézmény azt írja, a növekvő esetszámok és a fokozódó járványhelyzet miatt döntöttek úgy, hogy a november 25-re tervezett nyílt napjuk elmarad, és későbbi időpontban, online tartják majd meg a tájékoztatókat. Pedig a rendezvény szervezői egyébként is szigorú járványügyi szabályokat hoztak: kötelezővé tették az előzetes regisztrációt és a maszkviselést, védettségi igazolvány is kellett volna a belépéshez, a kari előadásokat pedig eleve az online térbe tervezték.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is úgy döntöttek, hogy online tartják meg a december eleji nyílt napot. A középiskolások főként előadásokat és kisfilmeket nézhetnek meg az egyetemről, a képzésekről és a campusról, a tanszékek és intézetek külön-külön „Teams-szobákban” kapnak helyet. Az intézmény zenei intézete egyébként néhány nappal ezelőtt nyílt órákat is szervezett, de azokhoz is csak a Zoomon keresztül lehetett csatlakozni.
Hibrid, online, hagyományos
Az Állatorvostudományi Egyetem más megoldást választott. Az intézményben december elején tartanak nyílt napot és campustúrát, a tájékoztatókon azonban csak kétszáz diák vehet részt személyesen, a többiek online kapcsolódhatnak be a programba, ezért arra kérik a középiskolásokat, hogy előre regisztráljanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is közzétette már a nyílt napok listáját, de ott is vegyes a kép. Van olyan kar – ilyen például a gazdaságtudományi –, ahol a tervek szerint hagyományos formában tartják meg a tájékoztatókat, és csak előzetes regisztrációt kérnek a résztvevőktől, máshol azonban kizárólag online programot szerveznek. Ilyen például az Informatikai Kar (ott egyébként is szigorúak a járványügyi szabályok, erről itt olvashattok), ahol előadások, workshopok és kerekasztal-beszélgetésekeis lesznek, de csak online. A Természettudományi Kar hibrid nyílt napot tervez, lesznek laborbejárások, mintaórák, a Gömb Aulában tartott programról pedig élőben jelentkeznek majd be, és a kar Youtube-csatornáján lehet követni a programot.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.