Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Diploma 2020 kiadványban a HVG az idén is nyilvánosságra hozta a legjobb egyetemek összesített rangsorát és a képzési területek szerinti listákat. Melyik egyetem végzett az élen, és melyik intézmény kínálja a legjobb műszaki, bölcsész- vagy éppen agrárképzéseket? Itt az összes rangsort megtaláljátok.
A HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, amely a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján is az első helyet szerezte meg. Az összesített listában a második helyen a Szegedi Tudományegyetem, a harmadikon pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett.
A legjobb egyetemi-főiskolai karok rangsorában az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara holtversenyben szerezte meg az első helyet, a harmadik pedig az ELTE Természettudományi Kara lett.
A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
Képzési területek rangsorai
A gazdaságtudományi rangsorban a Budapesti Corvinus Egyetem tarolt: a hallgatói kiválóság alapján összeállított listát a Gazdálkodástudományi Kar, az oktatói kiválóság alapján kialakult listát pedig a Közgazdaságtudományi Kar vezeti.
A legjobb műszaki képzést indító intézmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara lett a hallgatói kiválóság terén, az oktató kiválóság alapján összeállított listát pedig a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara vezeti.
A bölcsészettudományi rangsorban a hallgatói kiválóság alapján összeállított listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, az oktatói kiválóság alapján kialakult listát pedig holtversenyben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti.
Az informatikai képzéseket rangsoroló listában a hallgatói kiválóság terén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara holtversenyben szerezte meg az első helyet. Az oktatói kiválóság alapján a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara lett a legjobb.
Az orvos- és egészségtudományi képzések rangsorát a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara vezeti, amely a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján is az első helyet szerezte meg.
A jogi képzésterületi rangsorban a hallgatói kiválóság alapján összeállított listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti, az oktatói kiválóság alapján pedig a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara végzett az élen.
A legjobb természettudományi képzéseket indító intézmények rangsorát a hallgatói kiválóság alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara vezeti, az oktatók kiválósága szerint pedig szintén ez a kar lett az első, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karával holtversenyben.
A pedagógus-képzésterületi rangsorban a hallgatói kiválóság alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központja lett az első, az oktatói kiválóság alapján készült lista élén pedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara áll.
A legjobb társadalomtudományi képzések listáját a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara vezeti a hallgatói kiválóság alapján, az oktatói kiválóság alapján készült lista élén pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem áll.
Az agrár-képzésterületi rangsorban a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján is a Szent István Egyetem egy-egy kara lett az első: előbbit az Élelmiszertudományi Kar, utóbbit a Kertészettudományi Kar vezeti.
A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Átalakítások és változások: ez történt 2019-ben a felsőoktatásban
Milyen változásokat hozott a 2019-es év a felsőoktatásban? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.