Friss felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb agrárképzések

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara vezeti a legjobb agrárképzések hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsorát, az oktatói kiválóság alapján készült lista élén pedig a SZIE Kertészettudományi Kara áll. Újságárusoknál a HVG Diploma 2020 kiadványa.

  • Eduline

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara szerezte meg az első helyet a legjobb agrárképzéseket a hallgatói kiválóság alapján rangsoroló listában. A második a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kara lett, a harmadik helyen pedig az Állatorvostudományi Egyetem áll.

Az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsorban a SZIE Kertészettudományi Kara végzett az élen, a második helyen viszont négyes holtverseny alakult ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, illetve a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara között.

Rang

Intézmény, kar (hallgatók kiválósága alapján)

Rang

Intézmény, kar (oktatók kiválósága alapján)

1.

SZIE-ÉTK

1.

SZIE-KETK

2.

SZIE-TÁJK

2.

DE-MÉK

3.

ATE

2.

KE-AKK

4.

SZIE-MKK

2.

SOE-EMK

5.

DE-MÉK

2.

SZE-MÉK

A legjobb egyetemek összesített rangsorát itt nézhetitek meg, a gazdaságtudományi listát pedig itt találjátok. A legjobb műszaki egyetemek rangsoráról itt olvashattok, a legjobb bölcsészettudományi képzések listáját pedig itt nézhetitek meg. Az informatikai karok toplistáját pedig itt nézhetitek meg. Ha az orvosi karokra vagytok kíváncsiak, kattintsatok ide, ha pedig a legjobb jogi karok érdekelnek titetek, itt találjátok őket. A legjobb természettudományi képzésekről itt olvashattok, a pedagógusképzések toplistáját itt nézhetitek meg, a társadalomtudományi képzések top ötös listáját pedig itt találjátok.

Mi alapján áll össze a rangsor?

Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. Harmadik helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, megelőzve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.