Átalakítások és változások: ez történt 2019-ben a felsőoktatásban

Milyen változásokat hozott a 2019-es év a felsőoktatásban? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Az innovációs minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja. Minderről bővebben itt olvashattok.

Nem indul több alap- és mesterképzés Szarvason

2020/2021-től nem indulnak alap- és mesterképzések, illetve felsőoktatási szakképzések a Szent István Egyetem szarvasi karán. Erről bővebben itt olvashattok.

Új rektorok és kinevezések

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is új rektor került vezető pozícióba. Minderről bővebben itt olvashattok.

A Debreceni Egyetem része lett a korábbi Szolnoki Főiskola

Augusztus 1-jén létrejött a Debreceni Egyetem Szolnok Campus. Az egykori Szolnoki Főiskola addig a Neumann János Egyetem részeként működött. Erről bővebben itt olvashattok.

Lassan Budapesten Pázmány teljes bölcsészkara

Bérleti szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, annak Műegyetem rakparti Z épületének használatára. Ez az épület mostantól hivatalosan a PPKE Z épülete, a kar honlapján is így szerepel. Erről még többet itt olvashattok.

Új doktori iskola a BGE-n

Elsősorban gazdasági jellegű mesterszakokra épülő képzések számára Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskolát indított a Budapesti Gazdasági Egyetem.

Kínai elitegyetem jön Budapestre

Egyetértési nyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel a Fudan Egyetem elnökével Sanghajban. A nyilatkozat szerint új budapesti kampuszt hoznak létre a kínai elitegyetemnek. Az alapításról bővebben itt olvashattok.

A CEU-t érintő összefoglalónkról külön jelenik majd meg cikk a napokban, a Corvinusról pedig a következőben olvashattok:

Nagy változásokon esett át a Corvinus 2019-ben: minden infó egy helyen

Alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem. A módosítás már a keresztféléves felvételin életbe lépett - vagyis az állami ösztöndíj helyett a Corvinus Ösztöndíjprogramra lehetett jelentkezni. Habár továbbra is megmaradtak a tandíjmentes helyek, aki nem került be ilyenre, már most többet fizethetett. Februártól pedig újabb változás jön: megszűnhetnek az egyetem karai.

A Corvinus után újabb egyetem fenntartását alakíthatják át

Már jövő nyáron a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mintájára alakulna át a győri Széchenyi István Egyetem (SZE). A változásról bővebben itt olvashattok.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.