Átalakítások és változások: ez történt 2019-ben a felsőoktatásban

Milyen változásokat hozott a 2019-es év a felsőoktatásban? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Az innovációs minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja. Minderről bővebben itt olvashattok.

Nem indul több alap- és mesterképzés Szarvason

2020/2021-től nem indulnak alap- és mesterképzések, illetve felsőoktatási szakképzések a Szent István Egyetem szarvasi karán. Erről bővebben itt olvashattok.

Új rektorok és kinevezések

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is új rektor került vezető pozícióba. Minderről bővebben itt olvashattok.

A Debreceni Egyetem része lett a korábbi Szolnoki Főiskola

Augusztus 1-jén létrejött a Debreceni Egyetem Szolnok Campus. Az egykori Szolnoki Főiskola addig a Neumann János Egyetem részeként működött. Erről bővebben itt olvashattok.

Lassan Budapesten Pázmány teljes bölcsészkara

Bérleti szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, annak Műegyetem rakparti Z épületének használatára. Ez az épület mostantól hivatalosan a PPKE Z épülete, a kar honlapján is így szerepel. Erről még többet itt olvashattok.

Új doktori iskola a BGE-n

Elsősorban gazdasági jellegű mesterszakokra épülő képzések számára Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskolát indított a Budapesti Gazdasági Egyetem.

Kínai elitegyetem jön Budapestre

Egyetértési nyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel a Fudan Egyetem elnökével Sanghajban. A nyilatkozat szerint új budapesti kampuszt hoznak létre a kínai elitegyetemnek. Az alapításról bővebben itt olvashattok.

A CEU-t érintő összefoglalónkról külön jelenik majd meg cikk a napokban, a Corvinusról pedig a következőben olvashattok:

Nagy változásokon esett át a Corvinus 2019-ben: minden infó egy helyen

Alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem. A módosítás már a keresztféléves felvételin életbe lépett - vagyis az állami ösztöndíj helyett a Corvinus Ösztöndíjprogramra lehetett jelentkezni. Habár továbbra is megmaradtak a tandíjmentes helyek, aki nem került be ilyenre, már most többet fizethetett. Februártól pedig újabb változás jön: megszűnhetnek az egyetem karai.

A Corvinus után újabb egyetem fenntartását alakíthatják át

Már jövő nyáron a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mintájára alakulna át a győri Széchenyi István Egyetem (SZE). A változásról bővebben itt olvashattok.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.