Itt a döntés: nem indul több alap- és mesterképzés Szarvason

2020/2021-től nem indulnak alap- és mesterképzések, illetve felsőoktatási szakképzések a Szent István Egyetem szarvasi karán, amely Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább, és szakirányú továbbképzéseket nyújt majd - közölte az egyetem. A döntés háttérében a hallgatói létszám csökkenése és pénzügyi szempontok állnak.

  • Eduline

2020. február 1-től – közvetlen rektori irányítás mellett – Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább a Szent István Egyetem (SZIE) szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kara - írja közleményében az egyetem. A SZIE szenátusa 2019. október 30-i ülésén hozott döntése értelmében az oktatást-kutatást végző szervezeti egységei intézeti struktúrába szerveződve folytatják tevékenységüket, ennek részeként alakul át a szarvasi kar is.

Az intézetként tovább működő kar elsődleges feladata az agronómiai, biológiai, ökológiai, talajtani és környezettudományi diszciplínákhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzések szervezése, tudományos kutatásokban való részvétel, továbbá kutatás-fejlesztés a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés területén.

A 2020/2021-es tanévben már nem indul graduális képzés (felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés) a szarvasi campuson. A szarvasi képzési helyen tanulmányokat folytató hallgatók a tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezik be, egyéni döntésüknek megfelelően kifutó rendszerben Szarvason, vagy választásuk szerint Gödöllőn, az egyetem székhelyén - olvasható a közleményben, amely szerint az átalakítás célja a szervezet "racionális és funkcionális átalakítása", mivel az agrárképzésekre jelentkezők száma egyre csökken, a Szent István Egyetem fenntartási költségei így egyre nagyobb terhet jelentenek.

Korábban a hvg.hu írt a kiszivárgott tervről, illetve arról, hogy a szarvasi arborétumtól is megszabadulna az egyetem. A szarvasi kar kihasználtsága alacsony, az intézménynek pedig 1,2 milliárdos adóssága van, egy szakértő szerint ugyanakkor a kar által elnyert 6,5 milliárd forint uniós pályázati pénz a SZIE gödöllői központjában ragadtak.

Megszűnhet a szarvasi agrárkar, a Felviről is törölték a képzéseket

Intézetként működtetné tovább szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karát a Szent István Egyetem, és az arborétumtól is megszabadulna. A jelenlegi hallgatók még helyben fejezhetik be a tanulmányaikat - írja a hvg.hu.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.