Kínai elitegyetem jön Budapestre - hamarosan nyílik az új kampusz

Egyetértési nyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel a Fudan Egyetem elnökével Sanghajban. A nyilatkozat szerint új budapesti kampuszt hoznak létre a kínai elitegyetemnek.

  • Eduline/MTI

A magyarországi campus megalapítását a kínai kormány a kétoldalú együttműködések kiemelt projektjeként kezeli. Az egyetemközi kapcsolatok elmélyítéséhez jó alapul szolgál, hogy már jelenleg is több mint 2300 kínai állampolgár tanul a magyarországi felsőoktatásban - írják. Egyébként a Kínában közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó egyetemek egyikének sincs még külföldi campusa.

A minisztérium erről szóló közleménye szerint a Fudan Egyetem a világ 40. legjobb egyetemének számít a nemzetközi QS World University Ranking rangsoron. A sanghaji központú intézmény több mint 4500 oktatója több mint 30 ezer hallgatót tanít.

Palkovics László szerint Magyarország az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat. A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését. A tervezett campusnyitás előmozdíthatja a további kínai beruházásokat, és különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését Magyarországon - mondta.

Átalakítások a felsőoktatásban: februártól megszűnnek a Corvinus karai?

Az alapítványi fenntartásúvá vált Budapesti Corvinus Egyetem karainak helyét februártól egyetemi intézetek veszik át. A dolgozók a karok és a szenátus jogainak visszavágásától tartanak és információhiányra panaszkodnak - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.